Csendes Percek március 2.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                       2013. március 2. szombat                       

2Móz 14,8-15.

8 Az ÚR megkeményítette a fáraónak, Egyiptom királyának a szívét, és az
üldözőbe vette Izráel fiait, Izráel fiai pedig hatalmas kéz segítségével
vonultak ki. 9 Az egyiptomiak tehát üldözték őket - a fáraó minden lova,
harci kocsija, lovasa és hadereje - és utolérték őket, amikor a tenger
mellett táboroztak Pí-Hahírótnál, Baal-Cáfónnal szemben. 10 A fáraó
közeledett. Izráel fiai pedig föltekintettek, és látták, hogy az
egyiptomiak utánuk eredtek. Ekkor nagy félelem fogta el őket, és
segítségért kiáltottak Izráel fiai az ÚRhoz. 11 Mózesnek pedig ezt
mondták: Nincs talán elég sír Egyiptomban, hogy a pusztába hoztál
bennünket meghalni? Mit tettél velünk, miért hoztál ki bennünket
Egyiptomból?! 12 Nem megmondtuk neked még Egyiptomban, hogy hagyj nekünk
békét, hadd szolgáljuk az egyiptomiakat?! Mert jobb nekünk, ha az
egyiptomiakat szolgáljuk, mint ha a pusztában halunk meg! 13 De Mózes
így felelt a népnek: Ne féljetek! Álljatok helyt, és meglátjátok, hogyan
szabadít meg ma az ÚR benneteket! Mert ahogyan ma látjátok az
egyiptomiakat, úgy soha többé nem fogjátok látni őket. 14 Az ÚR harcol
értetek, ti pedig maradjatok veszteg!
15 Akkor ezt mondta Mózesnek az ÚR: Miért kiáltasz énhozzám? Szólj
Izráel fiaihoz, hogy induljanak útnak.

                              INDULJ!
                               

Ezt mondta Mózesnek az Úr: Miért kiáltasz énhozzám? Szólj Izrael
fiaihoz, hogy induljanak útnak. (2Móz 14,15)

A malária láz elég gyakori a vidékünkön, és a fiam láza nagyon
felszökött. Mivel nem volt pénzünk, és a Fülöp-szigeteken a magánorvosok
nem adnak hitelt, azt gondoltam, nem tehetünk mást, mint otthon
maradunk, és imádkozunk a gyógyulásért. A feleségem azonban ragaszkodott
ahhoz, hogy vigyük el az orvoshoz, még ha nincs is pénzünk. Útközben
megálltunk egy bank automatánál, hogy ellenőrizzük a
számlaegyenlegünket. Csodálkozva láttuk, hogy a fizetésemet korábban
utalták át.
A zsidó nép is hasonló helyzetben volt (2Móz 14). Miközben menekültek,
az üldöző egyiptomi sereg és a Vörös-tenger közé szorultak. Mózes hitt
Isten szabadításában, és bátorította a népet, hogy veszteg maradjanak,
és várják meg az Úr szabadítását (13-14. vers). Isten azonban azt mondta
Mózesnek, hogy ne kiáltsanak, hanem induljanak útnak (15. vers), és
amikor hitben elindultak, az Úr megmentette őket.
Néha, amikor azt gondoljuk, türelmesen Istenre várunk, valójában a
félelem és a bizonytalanság bénít le minket. Ilyenkor imában hozzá
fordulhatunk, s azután induljunk el hitben Isten útmutatása szerint.

Imádság: Urunk, adj bölcsességet különbséget tennünk, mikor kell
türelemmel várnunk, vagy kilépnünk a komfortzónánkból, eltökéltséggel és
engedelmesen. Ámen.

Vajon nem így szól-e most Isten hozzám: Kelj fel, és menj!?
Marc Villa-Real (Rizal, Fülöp-szigetek)

IMÁDKOZZUNK A NEHÉZ DÖNTÉS ELŐTT ÁLLÓKÉRT!