Csendes Percek május 25.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                        2011. május 25. szerda                        

Mt 25,14-29.

Jézus mondja: "Mert úgy van ez, mint amikor egy idegenbe készülő ember
hívatta szolgáit, és átadta nekik vagyonát. 15 Az egyiknek adott öt
talentumot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek
képessége szerint, és elment idegenbe. 16 Az, aki az öt talentumot
kapta, azonnal elindult, vállalkozásba fogott velük, és nyert másik
ötöt. 17 Ugyanígy az is, aki a kettőt kapta, nyert másik kettőt. 18 Aki
pedig az egyet kapta, elment, gödröt ásott a földbe, és elrejtette ura
pénzét. 19 Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura,
és számadást tartott velük. 20 Eljött az, aki az öt talentumot kapta,
odavitte a másik öt talentumot, és így szólt: Uram, öt talentumot adtál
át nekem: nézd, másik öt talentumot nyertem. 21 Ura így szólt hozzá:
Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután,
menj be urad ünnepi lakomájára! 22 Odament az is, aki a két talentumot
kapta, és ezt mondta: Uram, két talentumot adtál át nekem: nézd, másik
két talentumot nyertem. 23 Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű
szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad
ünnepi lakomájára! 24 Odament hozzá az is, aki az egy talentumot kapta,
és ezt mondta: Uram, tudtam, hogy kérlelhetetlen ember vagy, aki ott is
aratsz, ahol nem vetettél, és onnan is gyűjtesz, ahová nem szórtál. 25
Félelmemben elmentem tehát, és elástam a talentumodat a földbe: nézd,
itt van, ami a tied. 26 Ura így válaszolt neki: Te, gonosz és rest
szolga, tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, és onnan is
gyűjtök, ahova nem szórtam? 27 Ezért el kellett volna vinned a pénzemet
a pénzváltókhoz, és amikor megjöttem, kamattal kaptam volna vissza azt,
ami az enyém. 28 Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok annak,
akinek tíz talentuma van! 29 Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és
bővelkedni fog; attól pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije
van.

                            ÁTLAGOS ÉLET
                            

Mert akik gúnyolódtak a kicsiny kezdet napján, azok is örülni fognak.
(Zak 4,10)

Először hivatásos anyaként, utána a karrierem építésekor gyakran
éreztem céltalannak az életemet. Szerettem volna valami nagy dolgot
véghez vinni, de tehetséget vagy különösebb képesítést nem tudhattam
magaménak. Egy nap bibliaolvasás közben új értelmet nyert az életem.
Elizeusról, a szorgalmas földművelőről olvastam, aki az ökreivel
szántott, majd Dávidról, az egyszerű pásztorról, aki a napégette
pusztában terelgette nyáját. Zákeus, a vámszedő felmászott a fára,
Jézus tanítványai pedig a tengerparton mosták halászhálóikat. És ott
van Mária, a fiatal, különc lány - az Úr Jézus jövendőbeli édesanyja -
akit elképzeltem a háztartási teendői közben.
Meglepett ezeknek az embereknek a hétköznapisága, és rájöttem, hogy nem
a tehetség vagy a képesítés tette őket hősökké. Azért különlegesek,
mert Isten hűséges szolgái voltak a hétköznapok apró dolgaiban.
A talentumokról szóló példázatban az úr így szólt a két szolgájához:
"Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád
ezután, menj be urad ünnepi lakomájára!" (Mt 25,23). Nem vagyunk talán
hősök, sőt az életünk sem olyan figyelemre méltó; de megtalálhatjuk a
célt, örömöt és a jutalmat a láthatatlan mindennapi hűséges
szolgálatban.

Imádság: Urunk, szeretnénk a mindennapokban a jelentéktelennek tűnő
feladatokat is dicsőségedre végezni. Ámen.

Bármilyen szolgálat, amit az Úrért teszünk, nemes munka.
Virginia Jelinek (Pennsylvania, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK A CÉLJUKAT KERESIK!