Csendes Percek augusztus 19.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                      2009. augusztus 19. szerda                      

1Jn 4,16-21.

16 Mi ismerjük és hisszük azt a szeretetet, amellyel Isten szeret
minket. Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az Istenben marad,
és Isten is őbenne. 17 Abban lett teljessé a szeretet közöttünk, hogy
bizalommal tekinthetünk az ítélet napja felé, mert ahogyan ő van, úgy
vagyunk mi is ebben a világban. 18 A szeretetben nincs félelem, sőt a
teljes szeretet kiűzi a félelmet; mert a félelem gyötrelemmel jár, aki
pedig fél, nem lett tökéletessé a szeretetben. 19 Mi tehát azért
szeretünk, mert ő előbb szeretett minket. 20 Ha valaki azt mondja:
"Szeretem Istent", a testvérét viszont gyűlöli, az hazug, mert aki nem
szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát. 21
Azt a parancsolatot is kaptuk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a
testvérét is.

                        ISTENTŐL ELHAGYATVA?
                        

Akkor így szólt a király: "Beteg voltam, és meglátogattatok."(Mt 25,36)

Mielőtt újságíróként Szomáliába mentem, azt mondták: Isten elhagyta azt
az országot. Forróság van, és olyan alapvető létszükségletek sem állnak
rendelkezésre, mint az elektromos áram és az ivóvíz. Elmentem egy
kisebb kórházba, ahol csupán salaktéglával elválasztott szobák voltak a
szabad ég alatt. Ott találkoztam két önkéntes muzulmán orvossal.
Egyikük betege egy súlyosan sérült önkéntes volt, aki ráhajtott egy
taposóaknára, amellyel tele volt az egész környék. A terem másik
végében volt egy nő, aki súlyos égési sérüléseket szenvedett. A
kunyhója felgyulladt, miután felrobbant egy bomba, amit egy lázadó
csoport rejtegetett nála. Az orvos halkan beszélt, miközben gondosan
tisztogatta a fiatal nő sebeit.
Itt is, mint sok más helyen, a halál és a rombolás túl könnyen fordul
elő. Ám a terror és fájdalom közepette, - egy béketeremtő és egy
gerilla között - figyeltem ezt az orvost, miként kockáztatja életét,
hogy gyógyulást hozzon. Részvét hallatszott hangjában és gyógyító
érintésében. Úgy éreztem, Isten jelenlétében állok, és tudtam, hogy ő
nem hagyta el sem ezt a helyet, sem mást, ahol szenvedés és fájdalom
van.

Imádság: Atyám, sosem tudhatjuk, hol találkozunk veled. Segíts, hogy
minden arcon és mindenhol meglássuk örök szeretetedet. Ámen.

Isten ott van a szenvedők és a segítségnyújtók mellett is.
Larry Hollon (Tennessee, USA)

IMÁDKOZZUNK AZ ÖNKÉNTES SEGÍTŐKÉRT!