Csendes Percek június 17.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                      2007. június 17. vasárnap                       

2Kor 5,16-21.

16 Úgyhogy mi mostantól fogva senkit nem ismerünk test szerint: ha
ismertük is Krisztust test szerint, most már őt sem így ismerjük. 17
Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme:
új jött létre. 18 Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket
önmagával Krisztus által, és nekünk adta a békéltetés szolgálatát. 19
Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy
nem tulajdonította nekik vétkeiket, és reánk bízta a békéltetés igéjét.
20 Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk:
Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel! 21 Mert azt, aki nem
ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.

                             APÁM KEZEI
                             

Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy
nem tulajdonította nekik vétkeiket, és reánk bízta a békéltetés igéjét.
Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk:
Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel! (2Kor 5,19-20)

Házkörüli munkát végeztem. Még mielőtt az első vágást megejtettem
volna, hirtelen édesapám kezei jelentek meg előttem. Valójában a saját
kezeim voltak, ám nagyon hasonlítottak az apáméra. A formájuk, a
felépítésük ugyanaz volt. Teljesen úgy tartottam a szerszámokat és az
anyagot, ahogy erre ő megtanított. Elképesztő volt a hasonlóság, habár
lehet, hogy az is közrejátszott ebben a felismerésben, hogy apámat csak
egy pár hónappal korábban veszítettem el. Valahogy úgy éreztem, hogy
egyedül csakis a kezeim maradtak belőle. Így apám sokkal inkább
részemmé vált, mint korábban gondoltam.
Aztán úgy éreztem, hogy az Úr egy nagyobb igazságot tanít ez által.
Krisztus tanítása szerint akkor szolgálok jól másoknak, ha bennem is
felfedezik az ő vonásait. Bizonyságtételünk akkor hiteles, ha mások a
tetteinkben nem csak a jó szándékot fedezik fel, hanem meglátják magát
Krisztust.

Imádság: Istenünk, használd úgy kezeinket, mintha a te kezeid lennének,
hogy elérhessük az elveszettet, gondoskodhassunk a szenvedőkről, és
baráti jobbot nyújthassunk a magányosoknak. Ámen.

Legyünk Isten kezei a szükségben lévők számára.
Mark Beaird (Alabama, USA)

IMÁDKOZZUNK, HOGY ÉLETÜNK KRISZTUSRA EMLÉKEZTESSEN!