Csendes Percek december 3.

2007. Dec. 3., H, 03:41:02 CET

                       2007. december 3. hétfő                        

Péld 3,1-8.

1 Fiam, ne felejtsd el tanításomat, és parancsaimat őrizze meg szíved,
2 mert hosszú életet, magas életkort és jólétet szereznek azok neked!
3 A szeretet és hűség ne hagyjon el téged: kösd azokat a nyakadba, írd
fel a szíved táblájára!
4 Így találsz kedvességre és jóindulatra Istennél és embereknél.
5 Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!
6 Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.
7 Ne tartsd bölcsnek önmagadat, féljed az URat, és kerüld a rosszat!
8 Gyógyulás lesz ez testednek, és felüdülés csontjaidnak.

                       ITT AZ IDŐ AZ UGRÁSRA!

Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden
utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet. (Péld 3,5-6)

Egyszer, közel hozzánk, egy egyiptomi libapár fészkelt egy törött
tetejű fenyőfán. Távcsővel figyeltem, hogyan érnek majd földet fiókáik.
A harmadik átvirrasztott nap után, a fészek életre kelt a pelyhes
fiókákkal. Egyszer csak anyjuk hirtelen kiugrott a fészekből. A
következő pillanatban egy szürke pelyhes gömb gurult ki, a faágakon
pattogott, majd több mint 18 méter magasból a földre huppant. Utána még
hatan követték. Mialatt pattogtak, bolyhos tolluk, és gumiszerű
tollszárnyuk megóvta őket a sérüléstől. Kalandos életük ezzel
elkezdődött.
A kislibákon elmélkedve arra jutottam, habár keveset értenek, nagyok a
bizalomban és engedelmességben, amit Isten nekünk is tanácsol a Péld
3,5-6 versekben. A fiókáknak anyjuk követése nem volt probléma. Aztán
éreztem, Isten így szól hozzám: "Én nem vagyok nagyobb, és sokkal
megbízhatóbb egy libamamánál? Figyelj rám, engedelmeskedj
következetesen, és megnyitom előtted az utat."

Imádság: Istenünk, segíts, hogy ne magunkra hagyatkozzunk. Taníts bízni
és engedelmeskedni. Ámen.

Isten követése egy izgalmas út.
Gerald McCann (Fokváros, Dél-Afrika)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK ELLENÁLLNAK ISTEN VEZETÉSÉNEK!