Csendes Percek február 12.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                      2006. február 12. vasárnap                      

Lk 12,13-21.32-34.

13 Ekkor így szólt hozzá valaki a sokaságból: "Mester, mondd meg a
testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!" 14 De ő így
válaszolt: "Ember, ki tett engem bíróvá vagy osztóvá köztetek?" 15
Azután ezt mondta nekik: "Vigyázzatok, és őrizkedjetek minden
kapzsiságtól, mert ha bőségben él is valaki, életét akkor sem a vagyona
tartja meg." 16 Aztán példázatot mondott nekik: "Egy gazdag embernek bő
termést hozott a földje, 17 ekkor így gondolkozott magában: Mit tegyek?
Nincs hova betakarítanom a termésemet. 18 Majd így szólt: Ezt teszem:
lebontom a csűreimet, nagyobbakat építek, oda takarítom be minden
gabonámat és javamat, 19 és ezt mondom a lelkemnek: Én lelkem, sok
javad van sok évre félretéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál! 20
Isten azonban azt mondta neki: Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a
lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál? 21 Így jár az, aki
magának gyűjt, és nem Isten szerint gazdag."
32 Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy
nektek adja az országot!"
33 "Adjátok el vagyonotokat, és adjátok alamizsnául, szerezzetek
magatoknak el nem avuló erszényeket, kifogyhatatlan kincset a mennyben,
ahol a tolvaj nem férkőzhet hozzá, a moly sem emészti meg. 34 Mert ahol
a ti kincsetek van, ott lesz a ti szívetek is."

                    ADDIG ADJ, AMÍG NEM GYÓGYÍT
                     

Kemény munkával kell az erőtlenekről gondoskodni, megemlékezve az Úr
Jézus szavairól. Mert ő mondta: Nagyobb boldogság adni, mint kapni.
(ApCsel 20,35)

Amikor Tom Roughface, egy amerikai indián egyházi vezető temetésén
részt vettem, meglepett, hogy a temetésen megajándékozták a barátokat
és a látogatókat. Egy évre rá visszatértem hozzájuk, hogy
megünnepelhessük az esztendős gyász elteltét, és ekkor újra
ajándékokkal kedveskedtek. Mikor rákérdeztem ennek a hagyománynak az
eredetére, a következő feleletet kaptam: "Úgy hisszük, hogy az
ajándékozással a halál elfogadhatóbbá válik." Ponca népe gyógyulásra
lelt az adakozásban.
Előfordul, különösen a gyülekezeteinkben, hogy csak korlátozott
lehetőségeinkre koncentrálunk, de ha a világ "gyógyulását" helyeznénk
előtérbe, azt láthatnánk, hogy az elégnél is többel rendelkezünk,
időben, energiában és anyagiakban ahhoz, hogy Isten akaratát
teljesítsük. Nem életszínvonalunk fenntartása, hanem adakozó kedvünk
növelése legyen a cél életünk minden területén.
Jézus önvizsgálatra buzdít, hogy megszabadulhassunk a mohóságtól és a
kapzsiságtól, és megélhessük igéjét. Ő azt szeretné, ha adományainkkal
mi is gyógyítani tudnánk.

Imádság: Istenünk, tégy bennünket hozzád hasonlóvá. Segíts megnyitnunk
kezeinket és szívünket a szükségben lévők felé, bárhol is találjuk
őket. Ámen.

Krisztus adakozásra szólít, mindaddig, míg az egész világ meg nem
gyógyul.
Bruce Blake (Oklahoma, USA)

IMÁDKOZZUNK A GYÁSZOLÓKÉRT!