Csendes Percek április 29.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                       2005. április 29. péntek                       

Zsolt 62.

A karmesternek, Jedútúnnak: Dávid zsoltára.
Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget.
Csak ő az én kősziklám és szabadítóm, erős váram, nem ingadozom sokáig.
Meddig támadtok egyetlen emberre, miért akarjátok mindnyájan megölni?
Olyan, mint a düledező fal és a bedőlt kerítés!
Csak azon tanácskoznak, hogyan taszítsák le a magasból. Hazugságban
telik kedvük, szájukkal áldanak, szívükben átkoznak. (Szela.)
Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok reménységet.
Csak ő az én kősziklám és szabadítóm, erős váram, nem ingadozom.
Istennél van segítségem és dicsőségem, erős sziklám és oltalmam az
Isten.
Bízzatok benne mindenkor, ti népek, öntsétek ki előtte szíveteket,
Isten a mi oltalmunk! (Szela.)
Csak pára az emberek élete, hazug látszat a halandóké. Ha mérlegre
kerülnek, a páránál is könnyebb mindegyik.
Ne bízzatok zsarolt javakban, rablott holmival ne kérkedjetek! Ha
gyarapszik is vagyonotok, ne bizakodjatok el! 
Szólott egyszer az Isten, és ezt a két dolgot értettem meg: Istennél
van az erő;
nálad van, URam, a szeretet. Te megfizetsz mindenkinek tettei szerint. 

                           ISTENRE VÁRVA
                            

Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget. (Zsolt 62,2)

Nemrégiben helyi kórházunk sürgősségi osztályán ültem egy idősebb
barátommal, aki elesett és csúnyán összezúzta az arcát. A kórház
rendkívül zsúfolt volt, sokat kellett várnunk, amíg megkaptuk barátom
korábbi vizsgálati eredményeit. Feszült várakozás volt ez, mert
megfordult a fejünkben, hogy esetleg a szeme is megsérülhetett. De azt
is tudtuk, hogy teljesen az elhivatott egészségügyi alkalmazottak
szakmai tudásától függünk. Bíztunk abban, hogy minden tőlük telhetőt
megtesznek, hogy segítsenek barátomnak meggyógyulni.
Egy mélyebb, lelki síkon fontos, hogy életünkben mindent Istenre
bízzunk. A zsoltáros egy Istentől való kizárólagos és szakadatlan
függésről beszél. Gyógyulásunk egyedül Istenben van, és Isten folytatja
a kegyelem munkáját percről percre, valamennyiünk életében. A nap
minden pillanatában kaphatunk lelki áldásokat, melyeket Isten
Krisztusban nyújt. Ha egyszer megértjük ezt, Istenre várni örömteli
kiváltsággá válik.
Minden nap, ahogy imádkozunk, újratanuljuk, hogy csak Istentől várjuk a
gyógyulást és a teljességet.

Imádság: Minden kegyelem Istene, eléd jövünk gyengeségünkben, hogy
segítségedet keressük, mert te vagy egyedül a mi kősziklánk és
megmentőnk. Ámen.

Az Isten jóságába vetett bizalom képessé tesz minket, hogy örömmel
várjuk Isten cselekedetét.
Norman Armistead (Northumberland, Anglia)

IMÁDKOZZUNK AZ ORVOSI LELETRE VÁRAKOZÓKÉRT!