Csendes percek 2004. december 8. szerda

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                       2004. december 8. szerda                       

Kol 3,12-17.

Öltsetek tehát magatokra - mint Isten választottai, szentek és szeretettek
- könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet.
Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza
volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti
is. Mindezek fölé pedig öltsétek fel a szeretetet, mert az tökéletesen
összefog mindent. És a Krisztus békessége uralkodjék a szívetekben, hiszen
erre vagytok elhíva az egy testben. És legyetek háládatosak. A Krisztus
beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes
bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal, dícséretekkel, lelki
énekekkel; hálaadással énekeljetek szívetekben az Istennek. Amit pedig
szóltok vagy cselekesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva
az Atya Istennek őáltala.

                           ÁLDÁSDARABKÁK
                            
Mindezek fölé pedig öltsétek fel a szeretet, mert az tökéletesen összefog
mindent. (Kol 3,14)

Néhány héttel ezelőtt meglátogattam egy barátnőmet, aki az államunk
délnyugati részén lakik. Amikor megérkeztem, néhány helybéli asszonyt
találtam nála, akik egy régi népszokás szerint takarót steppelni jöttek
hozzá.
A művelethez kell először is egy nagy fából készült keret, és azon belül
egy gyapottakaró, továbbá különböző anyagdarabok, amiket a résztvevők
hoznak magukkal. Mindenki helyet foglal a nagy keret körül, és munkálkodni
kezd a takaró reá eső részén. A munka abból áll, hogy odavarrja a maga
tarkabarka foltjait, miközben elmondja, miért különös az a folt. Ha valaki
kész, vagy netán elfáradt, átadja a helyét másnak, s a munka addig tart,
amíg el nem készül a takaró. Az ilyen folttakaró a szeretet csodálatos
terméke, mert élvezet a partin való részvétel, és egy kedves emlék marad a
tulajdonosnak, s még az utódoknak is.
Isten e takaróhoz hasonlóan állítja össze foltonként az életünket.
Mindegyik folt valamilyen áldást jelent, amit az Úr dolgoz bele a
sorsunkba. Ez a tűzdelés egy egész életen át tart, s a foltok folyvást
emlékeztetnek társakra, tudásra, áldozatokra, áldásokra, mindarra, amikkel
Isten gazdagította az életünket.

Imádság: Köszönjük neked, Istenünk, áldásaidat és ajándékaidat, amikkel
gazdagítottad az életünket. Segíts meglátnunk bennük kezeid munkáját.
Ámen.

Isten milyen "áldásdarabkákat" szőtt bele az életembe?
Frances Bundy (Arkansas, USA)

IMÁDKOZZUNK A BARÁTAINKÉRT!