Csendes Percek december 7.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

             2004. december 7. kedd

Keressétek az URat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül,
amíg közel van! Hagyja el útját a bűnös, és gondolatait az
álnok ember! Térjen az ÚRhoz, mert irgalmaz neki,
Istenünkhöz, mert kész megbocsátani. Bizony, a ti
gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az
én utaim - így szól az ÚR. Mert amennyivel magasabb az ég a
földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és
az én gondolataim a ti gondolataitoknál. Mert ahogyan az eső
és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem
megöntözi a földet, termővé és gyümölcsözővé teszi; magot ad
a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, ilyen lesz az én igém
is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem
véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem.
Bizony, örömmel jöttök ki, és békességben vezetnek
benneteket. A hegyek és a halmok vígan ujjonganak előttetek,
és a mező fái mind tapsolnak. A tövis helyén ciprus nő, a
csalán helyén mirtusz nő. Az ÚR dicsőségére lesz ez, örök
jelül, amely nem pusztul el.
Ézs 55,6-13.

                  BIZONYTALAN LÉPTEK

Az Úr irányítja annak az embernek a lépteit, akinek az útja
tetszik neki. Ha elesik is, nem marad fekve, mert az Úr
kézen fogja. (Zsolt 37,23-24)

Az egyes számú elmeosztály nehéz ajtai állandóan zárva
vannak, hogy ezzel is óvják a mozgékonyabb betegeket attól,
hogy eltévedjenek. Egy napon azt az utasítást kaptam, hogy
az egyik lakót, nevezzük Rachelnek, vigyem sétára a körleten
kívül. Egymás kezét fogva ballagtunk. Egyszer csak Rachel
lábai megrogytak. Tudván, hogy ez egy pánik roham kezdete is
lehet, a karjához kaptam, és bátorító szavakat mondtam.
Lassan, fokozatosan magához tért, és az arcára visszatért a
szokott kedves, de tétova mosoly.
Később, a napi meditációm során a 37. zsoltárt olvastam,
miközben Rachel járt az eszemben. A zsoltár szavai arra
emlékeztettek, hogy Isten akkor is velünk van, amikor valami
szokatlan esemény megrázkódtatásként ér bennünket.
Örültem, hogy Rachel úrrá tudott lenni a pánikon, és
folytatni tudta velem a sétát. De mennyivel többet tesz
értünk Isten, aki mindent tud, aki bennünket tökéletesen ért
és szeret! Ő is mennyire örülhet annak, amikor megtesszük
lelki életünk első bizonytalan lépéseit. Ilyenkor bizonyosan
mellettünk van, bátorít és tanít, és féltőn szeret bennünket.

Imádság: Szentlélek, kérünk, hogy amikor túlterheltek
vagyunk, segíts minket közelebb Istenhez. Ámen.

Isten örül lelki fejlődésünk láttán.
                 Malcolm Simpson (Ausztrália)

IMÁDKOZZUNK AZ ELMEBETEGEKÉRT!
_____________________________