Csendes Percek február 19.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                        2013. február 19. kedd                        

2Móz 12,1-28.

1 Azután ezt mondta az ÚR Mózesnek és Áronnak Egyiptom földjén: 2 Ez a
hónap lesz az első hónapotok. Ez lesz az első az év hónapjai között. 3
Mondjátok meg Izráel egész közösségének: Ennek a hónapnak a tizedikén
vegyen magának mindenki egy bárányt, családonként és házanként egy
bárányt. 4 Ha kevés a ház népe az egy bárányhoz, akkor a legközelebbi
szomszédjával együtt vegyen a lélekszámnak megfelelően. Vegyétek
számításba, hogy ki mennyit tud megenni a bárányból. 5 Legyen a bárány
hibátlan, hím és egyéves. Juhot vegyetek, de vehettek kecskét is. 6
Ennek a hónapnak a tizennegyedik napjáig tartsátok magatoknál, azután
estefelé vágja le Izráel egész gyülekezeti közössége. 7 Vegyenek a
vérből, és kenjék a két ajtófélfára és a szemöldökfára azokban a
házakban, ahol megeszik. 8 Ugyanazon az éjszakán egyék meg a tűzön sült
húst, és egyenek hozzá kovásztalan kenyeret keserű füvekkel. 9 Ne
egyétek nyersen, se vízben főzve, csak tűzön megsütve, és a feje, a
lábszárai és a belső részei együtt legyenek. 10 Ne hagyjatok belőle
reggelre. Ha mégis marad belőle reggelre, azt égessétek el. 11 Így
egyétek meg: legyen a derekatok felövezve, sarutok a lábatokon, bototok
a kezetekben, és sietve egyétek: az ÚR páskája ez. 12 Mert átvonulok
ezen az éjszakán Egyiptom földjén, és megölök minden elsőszülöttet
Egyiptom földjén, akár ember, akár állat az. Ítéletet tartok Egyiptom
minden istene fölött - én, az ÚR. 13 De az a vér jel lesz házaitokon,
amelyekben ti laktok. Ha meglátom a vért, akkor kihagylak benneteket, és
tirajtatok nem lesz pusztító csapás, amikor megverem Egyiptom földjét.
14 Tartsátok emlékezetben ezt a napot, és ünnepeljétek meg az ÚRnak
nemzedékről nemzedékre. Örök rendelkezés ez, hogy megünnepeljétek!
15 Hét napig kovásztalan kenyeret egyetek. Még az első napon
távolítsátok el a kovászt a házatokból! Ki kell irtani Izráelből
mindenkit, aki kovászosat eszik az első naptól a hetedik napig. 16 Az
első napon tartsatok szent gyülekezést, és a hetedik napon is tartsatok
szent gyülekezést. Semmiféle munkát ne végezzetek azokon; mindenkinek
csak annyi munkát szabad végeznie, amennyi az étkezéshez szükséges. 17
Tartsátok meg a kovásztalan kenyér ünnepét, mert éppen ezen a napon
hoztam ki seregeiteket Egyiptomból. Tartsátok meg tehát ezt a napot
nemzedékről nemzedékre örök rendelkezés szerint. 18 Az első hónap
tizennegyedik napjának estéjétől kezdve egyetek kovásztalan kenyeret a
hónap huszonegyedik napjának estéjéig. 19 Hét napon át ne lehessen
kovászt találni a házatokban; ki kell irtani Izráel közösségéből
mindenkit, akár jövevény, akár az ország szülötte, aki kovászosat eszik.
20 Semmiféle kovászosat ne egyetek. Kovásztalan kenyeret egyetek bárhol
laktok!
21 Azután összehívta Mózes Izráel összes véneit, és azt mondta nekik:
Fogjatok hozzá, vegyetek magatoknak juhokat nemzetségenként, és vágjátok
le a páskát. 22 Vegyetek egy köteg izsópot, és mártsátok az edényben
levő vérbe, azután érintsétek meg az edényben levő vérrel a szemöldökfát
és a két ajtófélfát. Senki se menjen ki közületek reggelig a háza
ajtaján. 23 Amikor átvonul az ÚR, hogy megverje Egyiptomot, és meglátja
a vért a szemöldökfán és a két ajtófélfán, akkor kihagyja az ÚR azt az
ajtót, és nem engedi, hogy bemenjen a pusztító a ti házatokba, és
titeket is csapással sújtson. 24 Őrizzétek meg ezt az igét. Örökre szóló
rendelkezés ez nektek és fiaitoknak. 25 Amikor bementek arra a földre,
amelyet az ÚR ad nektek, ahogyan megígérte, akkor is tartsátok meg ezt a
szertartást. 26 És ha majd megkérdezik tőletek a fiaitok, hogy mit
jelent ez a szertartás, 27 akkor így feleljetek: Az ÚR páskaáldozata ez,
mert kihagyta Izráel fiainak a házait Egyiptomban, amikor megverte
Egyiptomot, de a mi házainkat megkímélte. Ekkor mélyen meghajolt a nép,
és leborult. 28 Azután elmentek, és úgy cselekedtek Izráel fiai, ahogyan
az ÚR parancsolta Mózesnek és Áronnak: úgy jártak el.

                            BIZTONSÁGUNK
                            

De az a vér jel lesz házaitokon, amelyekben ti laktok. Ha meglátom a
vért, akkor kihagylak benneteket, és tirajtatok nem lesz pusztító
csapás. (2Móz 12,13)

Krisztust, mint személyes Megváltómat már kora gyerekkoromban
befogadtam. Az életem azonban éveken keresztül félelmekkel volt tele.
Azt hittem, hogy ha Jézus visszajövetelekor épp bűnt követnék el, örökre
elvesznék. Ez a biztonság-hiány megfosztott engem Isten gyermekeinek
örömétől.
Izrael elsőszülötteinek megmeneküléséről szóló történetet olvasva
hirtelen világossá vált az üzenet. Isten azt kérte, hogy fogják a leölt
állatok vérét, és kenjék be vele a házak ajtófélfáit. "Ha meglátom a
vért, akkor kihagylak benneteket". Nem azt mondta, hogy "itt lakik
Mózes; ő Isten embere, ezért elmegyek mellette." Vagy: "itt van Miriam,
aki nem elég jó". Nem aszerint döntött, hogy milyen emberek laknak a
házban. A vér volt az egyetlen ok, ami miatt a pusztító továbbment.
Ez számomra egy emlékeztető volt arra, hogy Jézus vére kiontatott
értünk. "Őbenne van - az ő vére által - a mi megváltásunk, bűneink
bocsánata is, kegyelme gazdagságából." (Ef 1,7). Krisztus vére
kegyelemből ontatott ki értünk, és ez a biztonságunk forrása. Amikor
kételyek merülnek fel bennünk az üdvösségünket illetően, mindig Jézus
elvégzett munkájában és szavaiban bízzunk és ne az érzelmeinkben.

Imádság: Köszönjük, Krisztus Jézus, hogy átvetted a helyünket a
kereszten, és megtisztítasz a bűn szennyétől. Ámen.

Az üdvösségünk csak azon múlik, amit Krisztus értünk tett.
Ruth Nussbaumer (Alsace, Franciaország)

IMÁDKOZZUNK A FÉLELEMMEL TELI HÍVŐKÉRT!