Csendes Percek május 17.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                      2012. május 17. csütörtök                       

1Kor 15,50-57.

50 Azt pedig állítom, testvéreim, hogy test és vér nem örökölheti Isten
országát, a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot. 51 Íme, titkot
mondok nektek: nem fogunk ugyan mindnyájan elhunyni, de mindnyájan el
fogunk változni. 52 Hirtelen egy szempillantás alatt, az utolsó
harsonaszóra; mert meg fog szólalni a harsona, és a halottak feltámadnak
romolhatatlanságban, mi pedig elváltozunk. 53 Mert e romlandó testnek
romolhatatlanságba kell öltöznie, és e halandónak halhatatlanságba. 54
Amikor pedig (ez a romlandó romolhatatlanságba öltözik, és) ez a halandó
halhatatlanságba öltözik, akkor teljesül be, ami meg van írva: "Teljes a
diadal a halál fölött! 55 Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te
fullánkod?" 56 A halál fullánkja a bűn, a bűn ereje pedig a törvény. 57
De hála az Istennek, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus
által!

                        A PÁNYVÁRÓL ELOLDVA
                         

Mert tudom, hogy hamar leteszem porsátoromat, amint a mi Urunk Jézus
Krisztus is kijelentette nekem." (2Pt 1,14)

Az édesanyám, miután több hétig tartó küzdelmet folytatott az életben
maradásért, nemrégiben meghalt a helyi kórház intenzív osztályán.
Mialatt én imádkoztam, és a Bibliát olvastam neki, úgy tűnt, mintha egy
erős ütést szenvedett volna el, ami úgy megrázta a testét, ahogy egy
heves vihar rázhat egy sátrat. Néhány perccel később teste már békében
pihent. Olyan volt, mint amikor valaki eltávolítja a sátor fő tartó
rúdját, és engedi lassan hullámozni le a földre.
Néhány perccel később az orvosok eltávolították a csöveket, amik
édesanyámat a földi léthez kötötték. Élete itt, ezen a földön véget ért.
Lelke azonban megszabadult a fájdalom és a szenvedés markából.
Ráeszméltem, hogy testünk csak egy "sátor", ami elszakad a földtől, és
úgy lesz félretéve, ahogyan este a nap közben viselt ruhánkat is
félretesszük. Ahogy édesanyámnak, nekünk is, akik ismerjük Krisztust,
van reményünk az örökéletre, ahol ennek a világnak a viharai többé nem
tudják tönkre tenni, vagy megrázni földi sátrunkat. Ez egy leírhatatlan
ajándék.

Imádság: Édesatyánk, hálát adunk neked az örökélet ígéretéért, ahol
szerető jelenlétedben lehetünk. Ámen.

A halál az az átjáró, amin keresztül az örökéletbe és a békébe
léphetünk.
John Warrener (Georgia, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIKNEK SÚLYOS BETEG SZÜLEIK VANNAK!