Csendes Percek szeptember 16.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                     2011. szeptember 16. péntek                      

Mk 12,41-44.

41 Amikor Jézus leült a templomi persellyel szemben, nézte, hogyan
dobja a pénzt a sokaság a perselybe. Sok gazdag sokat dobott bele, 42
egy szegény özvegyasszony pedig odamenve beledobott két fillért, azaz
egy krajcárt. 43 Jézus odahívta tanítványait, és ezt mondta nekik:
"Bizony, mondom néktek, hogy ez a szegény özvegyasszony mindenkinél
többet dobott a perselybe. 44 Mert mindannyian fölöslegükből dobtak, ő
azonban szegénységéből mindazt beledobta, amije csak volt, az egész
vagyonát."

                       EGY FELSZABADÍTÓ LECKE
                       

Bizony mondom néktek, hogy ez a szegény özvegyasszony mindenkinél
többet dobott a perselybe. (Mk 12,43)

Az őszi idő beálltával gyülekezetünk általában közös vacsorát szervez.
Nem határozzuk meg a vacsora árát, hanem önkéntes felajánlásokat kérünk.
Az adományokat pedig olyan helyi szervezetekhez juttatjuk, amelyek a
városban élő rászorulókat segítik élelemmel, ruházattal vagy fűtésszámla
rendezésével.
Az elmúlt ősszel, a vacsora alatt, azon kaptam magam, hogy figyelem, ki
mit dob az adománygyűjtő kosárba. Voltak, akik csekket írtak, mások
papírpénzt dobtak be. Néhányan azonban csak egy-két érmét adtak. Ez
bosszantott. Úgy éreztem, hogy ezek az emberek kihasználnak minket, és
csak egy ingyen ételt akarnak. Odamentem a lelkipásztorhoz, hogy
elmondjam észrevételeimet és megkérdeztem: "Nem kellene javasolnunk egy
konkrét összeget az ételért?"
Ezt válaszolta: Rá se kellene néznünk a kosárra. Az adomány azt
jelenti, hogy az embereknek szabadságuk van annyit adakozni, amennyire
indítást éreznek. Talán éppen annyira szükségük van a közösségre, mint
egy tál levesre.
Felszabadítóak voltak szavai. Az özvegyasszony történetére
emlékeztetett, aki mindenét odaadta. Amikor felszolgálok egy tál levest,
eszembe jut a lecke, amit akkor tanultam: Nem az én tisztem megítélni
másokat, hogy mennyit adakoznak.

Imádság: Istenünk, segíts, hogy szabadon tudjunk adakozni, és ne
ítélkezzünk mások cselekedetei felett. Ámen.

Az legyen az én gondom, amit én adok, nem amit mások.
Maureen Reeves Horsley (Iowa, USA)

IMÁDKOZZUNK AZ EGYHÁZI SEGÉLYPROGRAMOKÉRT!