Csendes Percek június 6.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                        2011. június 6. hétfő                         

ApCsel 11,1-9.

1 Meghallották azonban az apostolok és a Júdeában levő testvérek, hogy
a pogányok is befogadták az Isten igéjét. 2 Amikor aztán felment Péter
Jeruzsálembe, vitatkoztak vele a zsidó származású hívők, ezt mondva
neki: 3 "Körülmetéletlen emberekhez mentél be, és együtt ettél velük."
4 Ekkor Péter sorjában beszámolt a történtekről, és ezt mondta: 5 "Én
éppen Joppé városában tartózkodtam, és imádkoztam, amikor révületben
látomást láttam: valami nagy lepedőhöz hasonló szállt le, amely négy
sarkánál fogva ereszkedett le az égből, és lejött egészen énhozzám. 6
Közelebbről megnéztem, és láttam benne a föld négylábú állatait, a
vadakat, a csúszómászókat és az ég madarait. 7 Hallottam egy hangot is,
amely így szólt hozzám: Kelj fel, Péter, öld és egyél! 8 Én azonban így
szóltam: Semmiképpen sem, Uram, mert szentségtelen vagy tisztátalan még
soha nem volt a számban. 9 De másodszor is megszólalt a hang az égből:
Amit az Isten megtisztított, azt te ne mondd tisztátalannak.

                            "NEM, URAM!"
                            

Mózes mondta: "Kérlek, Uram, nem vagyok én ékesen szóló... Küldj mást!"
(2Móz 4,10.13)

Az elmúlt vasárnapi istentiszteleten egy énekben arra kértük Jézust,
hogy legyen az életünk Ura. Az ének szavait akkor komolyan is
gondoltam. Később, amikor egyik délután mentünk haza autónkkal,
utolértük egyik szomszédunkat, aki nemrégiben özvegyült meg, és lassan
kaptatott fel a hosszú emelkedőn. A férjem megállt, és felajánlotta,
hogy hazavisszük. Ahogy a hölgy beszállt, mintha Isten mondta volna:
"Hívd meg egy teára!" Azonnal ezt feleltem magamban: "Nem, Uram!" -
mivel aznapra hosszú, csendes, "lábfeltevős" olvasást terveztem
magamnak. A vasárnap különben is a pihenés napja.
Elvittük magányos barátunkat a házához, és hazamentünk. De néhány
nemrégiben olvasott ige nem hagyott nyugodni. Isten határozott
utasítása ellen Péter apostol tiltakozott: "Nem, Uram!" - anélkül, hogy
felfogta volna, milyen ellentmondásosak a szavai. A "nem" és az "Uram"
nem egyeztethetők össze.
Elhatároztam, hogy az általam mondott "nem"-et "igen"-re változtatom
azzal, hogy a következő vasárnap meghívom szomszédunkat sétálni és egy
teára. Remélem, el fog jönni.

Imádság: Urunk, segíts szívből "igen"-t mondani útmutatásaidra,
kifejezve irántad érzett szeretetünket! Ámen.

Ha igent mondunk Istennek, új lehetőségek nyílnak meg előttünk, amiket
kár lenne elmulasztani.
Elaine Brown (Perthshire, Skócia)

IMÁDKOZZUNK A MOSTANÁBAN MEGÖZVEGYÜLTEKÉRT!