Csendes Percek február 19.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                      2011. február 19. szombat                       

Zsolt 139,1-18.

1 A karmesternek: Dávid zsoltára. URam, te megvizsgálsz, és ismersz
engem.
2 Tudod, ha leülök vagy ha felállok, messziről is észreveszed
szándékomat.
3 Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra.
4 Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, URam.
5 Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod.
6 Csodálatos nekem ez a tudás, igen magas, nem tudom felfogni.
7 Hova menjek lelked elől? Orcád elől hova fussak?
8 Ha a mennybe szállnék, ott vagy, ha a holtak hazájában feküdnék le,
te ott is ott vagy.
9 Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó végén laknék,
10 kezed ott is elérne, jobbod megragadna engem.
11 Ha azt gondolnám, hogy elnyel a sötétség, és éjszakává lesz
körülöttem a világosság:
12 a sötétség nem lenne elég sötét neked, az éjszaka világos lenne,
mint a nappal, a sötétség pedig olyan, mint a világosság.
13 Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében.
14 Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy; csodálatosak
alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt.
15 Csontjaim nem voltak rejtve előtted, amikor titkon formálódtam,
mintha a föld mélyén képződtem volna.
16 Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt
írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg
belőlük.
17 Mily drágák nekem szándékaid, Istenem, mily hatalmas azoknak száma!
18 Számolgatom, de több a homokszemeknél, s a végén is csak nálad
vagyok.

                         BARÁTSÁG ISTENNEL
                          

Mily drágák nekem szándékaid, Istenem, mily hatalmas azoknak száma!
Számolgatom, de több a homokszemeknél, s a végén is csak nálad vagyok.
(Zsolt 139,17-18)

A barátommal gyakran megyünk koncertekre és kerti partikra, vagy
beülünk egy süteményre a kávézóba. Szeretünk beszélgetni. Elmondjuk
egymásnak híreinket, terveinket és nehézségeinket. Az együtt töltött
idő gazdagítja személyiségünket, és segít jobban megismerni egymást.
Az, hogy ismerem a barátom szükségeit, érdeklődését és vágyait, segít
abban, hogy hasznos ajándékkal lepjem meg, aminek örül. Ha látom a
hatást, örülök, hogy sikerült a megfelelő ajándékot kiválasztanom.
Isten sokkal jobban ismer bennünket, mint mi egymást. Ő tudja, amikor
lefekszünk, és amikor felkelünk. Néha szavakba sem kell önteni
vágyainkat, vagy szükségeinket; Isten már tudja. Teljes mértékben ismer
bennünket! És ha mi képesek vagyunk figyelmes és találó ajándékot adni
egymásnak, akkor Isten ajándékai mennyivel inkább figyelmesek és
találóak számunkra! Minden jó dolog az életünkben Istennel való
barátságunkból származik. A naponkénti kapcsolat Urunkkal gazdagít,
eligazít bennünket, és közelebb vonz minket Isten ígéreteihez.

Imádság: Urunk! Köszönjük, hogy barátaid lehetünk. Add, hogy a veled
töltött idő örömteli, meggazdagító és formáló legyen. Ámen.

Legnagyobb elhívásunk, hogy kapcsolatban legyünk Istennel.
Irina Ivanova (Pszkov, Oroszország)

IMÁDKOZZUNK KÖZELI BARÁTAINKÉRT!