Csendes Percek február 15.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                        2011. február 15. kedd                        

Lk 3,7-17.

7 A sokaságnak tehát, amely kiment Jánoshoz, hogy megkeresztelje, ezt
mondta: "Viperák fajzata! Ki figyelmeztetett titeket, hogy meneküljetek
az eljövendő harag elől? 8 Teremjetek hát megtéréshez méltó
gyümölcsöket, és ne kezdjétek azt mondogatni magatokban: Ábrahám a mi
atyánk! Mert mondom nektek, hogy az Isten ezekből a kövekből is tud
fiakat támasztani Ábrahámnak. 9 A fejsze pedig ott van már a fák
gyökerén: ezért minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik, és
tűzre vettetik." 10 A sokaság pedig megkérdezte tőle: "Akkor hát mit
tegyünk?" 11 János így válaszolt nekik: "Akinek két ruhája van, adjon
annak, akinek nincs, és akinek van ennivalója, hasonlóan cselekedjék."
12 Vámszedők is mentek hozzá, hogy keresztelje meg őket. Ezek szintén
megkérdezték tőle: "Mester, mit tegyünk?" 13 Nekik ezt mondta:
"Semmivel se hajtsatok be többet, mint amennyi meg van szabva." 14
Megkérdezték tőle a katonák is: "Mi pedig mit tegyünk?" Nekik viszont
ezt felelte: "Senkit ne bántalmazzatok, meg ne zsaroljatok, és
elégedjetek meg a zsoldotokkal." 15 Mivel a nép reménykedve várakozott,
és szívében egyre azt fontolgatta Jánosról, hogy vajon nem ő-e a
Krisztus, 16 János így válaszolt mindenkinek: "Én ugyan vízzel
keresztellek titeket, de eljön az, aki erősebb nálam, és én még arra
sem vagyok méltó, hogy saruja szíját megoldjam: Ő majd Szentlélekkel és
tűzzel keresztel titeket, 17 kezében szórólapát lesz, és megtisztítja
szérűjét: a gabonát csűrébe takarítja, a polyvát pedig megégeti
olthatatlan tűzzel."

                         FÉL-ENGEDELMESSÉG
                          

Akinek két ruhája van, adjon annak, akinek nincs, és akinek van
ennivalója, hasonlóan cselekedjék. (Lk 3,11)

Egy téli estén David fiam egyik barátja jött hozzánk, hogy elvigye őt
egy koncertre. Üdvözöltem Joe-t és megkérdeztem, "Mi a helyzet veled?"
Mire ő kezét fújkálva mondta: "Szörnyen hideg van ma, megfagynak a
kezeim!"
"Várj csak egy kicsit" - mondtam. Bementem a szobánkba, és egy
kesztyűvel jöttem ki, amit Joe-nak oda is adtam. Mosolyogva mondtam: "a
Szentírás azt tanítja, akinek két kesztyűje van, adjon kölcsön annak,
akinek nincs. Tartsd meg ezeket, míg melegebb napok jönnek."
Miután elmentek, kezdett zavarni, amit mondtam. Keresztelő János nem
azt mondta "add kölcsön", hanem "add neki". Felkerestem az idézetet és
rájöttem, csak félig követtem a tanítást. Ha ilyen nagy a
munkanélküliség, és az emberek utcára kerülése, Isten radikális
nagylelkűségre szólít fel. Örülök neki, hogy sok egyház, az enyém is,
szervez ételosztást, ruhagyűjtést, sőt néhol még szállást is nyújtanak
a rászorulóknak.
Legközelebb, mikor találkoztam Joe-val, azt mondtam "a kesztyű a tied.
Rosszul idéztem múltkor az igét. Nem kölcsönadásról, odaadásról tanít a
Szentírás." Azért tettem így, mert szerintem fontos, hogy Isten szavai
szerint éljek.

Imádság: Istenünk segíts, hogy szavaidnak teljes értelmét megértsük, és
áldásoddal az élet minden percét helyesen éljük. Ámen.

Isten azt akarja, adjunk nagylelkűen, tárt karokkal.
Fred Cloud (Tennessee, USA)

IMÁDKOZZUNK A RUHAOSZTÓ PROGRAMOKÉRT!