Csendes Percek november 11.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                     2010. november 11. csütörtök                     

Róm 9,14-29.

14 Mit mondjunk tehát? Igazságtalan az Isten? Szó sincs róla! 15 Hiszen
így szól Mózeshez: "Könyörülök, akin könyörülök, és irgalmazok, akinek
irgalmazok." 16 Ezért tehát nem azé, aki akarja, és nem is azé, aki
fut, hanem a könyörülő Istené. 17 Mert így szól az Írás a fáraóhoz:
"Éppen arra rendeltelek, hogy megmutassam rajtad hatalmamat, és hogy
hirdessék nevemet az egész földön." 18 Ezért tehát akin akar,
megkönyörül, akit pedig akar, megkeményít. 19 Azt mondod erre nekem:
"Akkor miért hibáztat mégis? Hiszen ki állhat ellene akaratának?" 20
Ugyan ki vagy te, ember, hogy perbe szállsz az Istennel? Mondhatja-e
alkotójának az alkotás: "Miért formáltál engem ilyenre?" 21 Nincs-e
hatalma a fazekasnak az agyagon, hogy ugyanabból az agyagból az egyik
edényt díszessé, a másikat pedig közönségessé formálja? 22 Az Isten
pedig nem haragját akarta-e megmutatni és hatalmát megláttatni, és nem
ezért hordozta-e türelemmel a harag eszközeit, amelyek pusztulásra
készültek? 23 Vajon nem azért is, hogy megláttassa dicsőségének
gazdagságát az irgalom eszközein, amelyeket dicsőségre készített, 24
amilyenekké minket is elhívott, nemcsak a zsidók, hanem a pogányok
közül is? 25 Hóseás szerint is ezt mondja: "Azt a népet, amely nem az
én népem, hívom az én népemnek, és azt, amelyet nem szeretek, szeretett
népemnek, 26 és úgy lesz, hogy azon a helyen, ahol megmondtam nekik:
Nem az én népem vagytok ti, ott fogják őket az élő Isten fiainak
nevezni." 27 Ézsaiás pedig ezt hirdeti Izráelről: "Ha Izráel fiainak
száma annyi volna, mint a tenger fövenye, akkor is csak a maradék
üdvözül, 28 mert az Úr teljes mértékben és gyorsan váltja valóra szavát
a földön." 29 És előre megmondta Ézsaiás: "Ha a Seregek Ura nem hagyott
volna magot nekünk, olyanná lettünk volna, mint Sodoma, és hasonlóvá
lettünk volna Gomorához."

                          TEREMTŐ SZERETET
                          

Mondhatja-e a fazék a fazekasnak: Nem ért a dolgához?! (Ézs 29,16)

Az agyagszakkörön a kis kaktusztál elkészülte után elemeztük a tanult
technikával formázott műveket. Én is, és mások is mondhattak minden
tálkáról véleményt. Mikor elérkeztünk egy fiú munkájához, mindenki
csendben várt, sajnálták, hogy neki nem sikerült. Nehezen szólaltam
meg. "A tiéd is jó lett, csak egy kicsit egyenletesebbre kellett volna
formálni." A fiú nézte tálkáját, majd csendben megszólalt: Újat
csináljak? Lelkesen bíztattam új munkára. Ő közben gyönyörködve nézte a
csálé, egyenesen állni sem képes tálkát, és mosolyogva megszólalt: Nem
baj, ezt én készítettem, nekem szép, megtartom!
Ez a történet sokszor eszembe jutott és elmeséltem, mikor a külsejükkel
elégedetlen fiatal lányokkal beszélgettem hittan órákon.
Panaszkodhatunk-e Alkotónkra? Olyan sokan még arra is képesek, hogy
megváltoztassák sok-sok pénzért a nem tetsző részeket. Mi, akik új
életet kaptunk Jézusban, még mi is sokszor panaszkodunk. Tükörbe nézve,
amikor valami nem tetszik magamon, eszembe jut ennek a fiúnak az arca,
milyen nagy szeretettel és milyen kedvesen nézte alkotását. Vajon
mekkora szeretettel nézhet engem Mennyei Atyám? Akarnánk-e szebb tálak
lenni egy elégedetlen alkotó kezében, aki nem szeret?

Imádság: Uram bocsáss meg, ha elégedetlen vagyok alkotásoddal. Láttasd
meg bennem az igazi értékeket. Ámen.

Nem fontosabb az alkotás az Alkotójánál!
Nagyné Pál Tünde (Felsőpakony, Magyarország)

IMÁDKOZZUNK, HOGY ISTEN ALKOTÁSAKÉNT FOGADJUK MAGUNKAT!