Csendes Percek július 29.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                      2010. július 29. csütörtök                      

Zsolt 34,1-11.

1 Dávidé, abból az időből, amikor eszelősnek tettette magát
Abimeleknél, aki aztán elkergette, ő pedig elment.
2 Áldom az URat mindenkor, állandóan őt dicséri szám.
3 Az ÚRral dicsekszik lelkem. Hallják ezt az alázatosak, és örülnek.
4 Hirdessétek velem az ÚR nagyságát, magasztaljuk együtt az ő nevét!
5 Az ÚRhoz folyamodtam, és ő meghallgatott, megmentett mindattól,
amitől rettegtem.
6 Örömre derülnek, kik rátekintenek, nem pirul az arcuk.
7 Kiáltott a nyomorult; az ÚR meghallgatta, és minden bajából
kiszabadította.
8 Az ÚR angyala őrt áll az istenfélők mellett, és megmenti őket.
9 Érezzétek, és lássátok, hogy jó az ÚR! Boldog az az ember, aki hozzá
menekül.
10 Féljétek az URat, ti szentjei, mert nem szűkölködnek az istenfélők.
11 Az oroszlánok is sínylődnek, és éheznek, de akik az ÚRhoz
folyamodnak, nem nélkülözik a jót.

                       ÍZLELJÜK ISTEN JÓSÁGÁT
                       

Mint ma született csecsemők a hamisítatlan lelki tejet kívánjátok, hogy
azon növekedjetek az üdvösségre. Mivel megízleltétek, hogy jó az Úr.
(1Pt 2,2-3)

Közelemben egy Ozark növénytermesztő árulja portékáját. A farmer
nagylelkűen különböző ízű szeletkéket kínál kóstolásra. Megízlelhetjük
a "kandor", a "korai ragyogás", és a "zöld kikötő" fantázia nevű
gyümölcsöket. Ahogy a gazda gyümölcsét megízleltem, száműzöm a bolti
barack vásárlást, hisz azok az előrecsomagolt gyümölcsök sem ízben, sem
aromában, sem illatban fel nem vehetik a versenyt a kertiekével.
Az ízlelgetés felkelti érdeklődésünket, ráébreszt, hogy még több jót
élvezhetünk. A nyári gyümölcsíz-robbanás a szánkban vágyat ébreszt a
még több iránt. A gazda tudja, ha valaki egyszer megkóstolta
gyümölcseit, akkor még többet akar belőle.
Hasonlóan bátorít minket a Zsolt 34,8: "Érezzétek és lássátok, hogy jó
az Úr!" Megízleljük az ő jóságát, ha úgy élünk, ahogy kéri tőlünk, és
életünk növekszik. Feleségem azt tanácsolta, hogy adjam fel apám iránt
érzett keserűségemet, amiért kitagadott bennünket. Ez a negatív
ellenérzés mérgezte a lelkemet. Amikor megbocsátottam apámnak, elmúlt a
neheztelés. Isten segítségét és áldását éltem át az engedelmességben.
Sóvárogva vágyom arra, hogy Krisztussal járhassak, aki bővelkedő életet
ígér.

Imádság: Köszönjük Istenünk, hogy útaidon járva érezhetjük jóságodat.
Add, hogy másokkal is megosszuk. Ámen.

Miben éreztem már Isten jóságát? Hol vágynék többre?
Clifford B. Rawley (Missouri, USA)

IMÁDKOZZUNK A HELYI GAZDÁKÉRT!