Csendes Percek december 14.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                       2010. december 14. kedd                        

Zsolt 91.

1 Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen,
2 az ezt mondhatja az ÚRnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom!
3 Mert ő ment meg téged a madarász csapdájától, a pusztító dögvésztől.
4 Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és
páncél a hűsége.
5 Nem kell félned a rémségektől éjjel, sem a suhanó nyíltól nappal,
6 sem a homályban lopódzó dögvésztől, sem a délben pusztító ragálytól.
7 Ha ezren esnek is el melletted, és tízezren jobbod felől, téged akkor
sem ér el.
8 A te szemed csak nézi, és meglátja a bűnösök bűnhődését.
9 Ha az URat tartod oltalmadnak, a Felségest hajlékodnak,
10 nem érhet téged baj, sátradhoz közel sem férhet csapás.
11 Mert megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon,
12 kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben.
13 Eltaposod az oroszlánt és a viperát, eltiprod az oroszlánkölyköt és
a tengeri szörnyet.
14 Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri
nevemet.
15 Ha kiált hozzám, meghallgatom, vele leszek a nyomorúságban,
kiragadom onnan, és megdicsőítem őt.
16 Megelégítem hosszú élettel, gyönyörködhet szabadításomban.

                         A VÉDELEM ÍGÉRETE
                          

De Isten azt mondta: Bizony, én veled leszek. (2Móz 3,12)

Nemrégiben egy hosszabb utazásra mentem. Egyedül utaztam nyolc napon
keresztül szerte az országban. Sok várost meglátogattam, és barátokkal
is találkoztam. A szüleim mégis aggódtak értem. Megkértek, hogy hívjam
őket naponta.
Annak ellenére, hogy szüleimet biztatták barátaik, hogy tudok magamra
vigyázni, mégis bizonytalanok voltak, hogy minden rendben van-e, amikor
nincsenek a közelemben. Mivel túl messze voltam tőlük, úgy érezték,
hogy a biztonságom állandó veszélyben van.
Ha bízunk Isten ígéretében, hogy megóv minket, és ha hallgatunk a
lelkiismeretünkre és józan eszünkre, semmi baj nem érhet minket. Biztos
vagyok abban, hogy a szüleim meglepődnének, ha hallanák, hogy az utazás
minden éjszakáján biztonságért imádkoztam, és hogy a szüleim aggodalma
és félelmei lecsendesedjenek. Ha az utazás valamire megtanított, akkor
arra, hogy bárhol járunk, Isten az utunk minden egyes lépésénél jelen
van, attól függetlenül, hogy hová megyünk. Ő mindig velünk van, és nem
akar rosszat nekünk.

Imádság: Drága Istenünk, kérünk, segíts lecsillapítani az elménket
ebben a már most is zaklatott és veszélyes világban. Emlékeztess minket
naponta, hogy a te szereteted bőséges arra, hogy megóvjon a veszélytől.
Ámen.

Hogyan tudnék útbaigazítást adni azoknak, akiknek szükségük van
irányításra?
Megan Stafford (Tennessee, USA)

IMÁDKOZZUNK AZ AGGÓDÓ SZÜLŐKÉRT!