Csendes Percek május 31.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                       2008. május 31. szombat                        

Zsolt 121,1-8.

1 Zarándokének. Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem?
2 Segítségem az ÚRtól jön, aki az eget és a földet alkotta.
3 Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék, nem szunnyad őriződ.
4 Bizony nem szunnyad, nem alszik Izráel őrizője!
5 Az ÚR a te őriződ, az ÚR a te oltalmad jobb kezed felől.
6 Nem árt neked nappal a nap, sem éjjel a hold.
7 Az ÚR megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet.
8 Megőriz az ÚR jártodban-keltedben, most és mindenkor.

                           ISTEN VEZETÉSE
                           

Örülök, ha ezt mondják nekem: Az Úr házába megyünk! (Zsolt 122,1)

Bevándorlókként érkeztünk Brazíliába. Az egyetlen közös dolog a helyi
emberekkel az volt, hogy ugyanazt a nyelvet beszéltük.
Első vasárnapunkon korán ébredtem. Azt mondtam férjemnek és fiamnak:
"Menjünk el, és imádkozzunk az Úr házában! Kérjük Isten áldását és
vezetését az új országban való életünkre". Férjem úgy vélte, hogy még
nem ismerjük ki magunkat eléggé Rio de Janeiróban, és nem fogunk
templomot találni. "Majd a mi jó Urunk vezet minket!" - válaszoltam.
Elindultunk tehát, és tanácstalanul bolyongtunk az utcákon. A kezemben
tartottam a Bibliámat. Miután már néhány utcán keresztülmentünk,
észrevettem egy előttünk haladó fiút. Az ő kezében is Biblia volt.
Odaléptem hozzá, és megkérdeztem, templomba megy-e. Igen, oda tartott.
Örömöm nem ismert határokat! Azt mondtam magamban: Íme, az Úr válasza!
Bementünk a templomba, Isten elé járultunk, hálát adtunk neki a
vezetésért, és kértük őrző kegyelmét brazíliai tartózkodásunkra. Az Úr
végig velünk volt.

Imádság: Istenünk, köszönjük, hogy meghallgatod gyermekeid imádságait,
és vezeted életünket. Ámen.

Amikor hitben indulunk Isten szolgálatára, utak tárulnak fel előttünk.
Julia Pinherio (Portugália)

IMÁDKOZZUNK A BEVÁNDORLÓKÉRT!