Csendes Percek szeptember 16.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                     2005. szeptember 16. péntek                      

Kol 3,12-17.

12 Öltsetek tehát magatokra - mint Isten választottai, szentek és
szeretettek - könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget,
türelmet. 13 Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha
valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott
nektek, úgy tegyetek ti is. 14 Mindezek fölé pedig öltsétek fel a
szeretetet, mert az tökéletesen összefog mindent. 15 És a Krisztus
békessége uralkodjék a szívetekben, hiszen erre vagytok elhíva az egy
testben. És legyetek háládatosak. 16 A Krisztus beszéde lakjék bennetek
gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek
egymást zsoltárokkal, dícséretekkel, lelki énekekkel; hálaadással
énekeljetek szívetekben az Istennek. 17 Amit pedig szóltok vagy
cselekesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya
Istennek őáltala.

                          KRISZTUS NEVÉBEN
                          

Amit pedig szóltok vagy cselekesztek, mind az Úr Jézus nevében
tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala. (Kol 3,17)

Pál arra biztatja a kolossébelieket, hogy szenteljenek több figyelmet
az odafennvalókra, mivel ők már új teremtmények lettek Krisztusban.
(Kol 3,1-4)
Jó néhány évvel ezelőtt keresztyénné lettem, de mindig az volt az
érzésem, hogy ettől a jellemem gyökerében mit sem változott. Talán csak
annyiban, hogy Bibliát olvasok és imádkozok. Azonban Isten nemrégiben
megmutatta, hogy a Szentlélek mégiscsak munkálkodott bennem.
Egy kisebb örökséghez jutva nyomban tervezgetni kezdtem, hogy e "talált
pénzből" mi mindent fogok majd vásárolni. Ekkor a Szentlélek
megnyitotta lelki szemeimet, és a pénzügyi tanácsosommá lépett elő.
Közösen láttunk hozzá a pénz elosztásának egy sor keresztyén intézmény
között.
Természetesen továbbra is én töltöttem ki a csekkeket, de tudatában
voltam, hogy ez valójában nem az én pénzem. A kapott örökség az Úré
volt, de abban a kiváltságban volt részem, hogy részt vehettem általa
Isten országa munkájában. Már korábban is éreztem, hogy Isten
áldásaiban bővelkedem, de soha annyira, mint akkor, amikor azokat a
csekkeket töltögettem Krisztus nevében.

Imádság: Urunk, köszönjük azokat az alkalmakat, amikor bevontál minket
a te országod dolgaiba. Segíts, hogy hűségesen szolgáljunk téged
mindazzal, amink van. Ámen.

A csekken ugyan a mi nevünk szerepel, de a tőke az Istené.
Darlene Forgues (Alberta, Kanada)

IMÁDKOZZUNK, HOGY ISTEN HŰSÉGES SÁFÁRAI LEHESSÜNK!