Csendes Percek március 3.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                      2005. március 3. csütörtök                      

Mt 5,21-26.

"Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj! Mert aki öl, méltó
arra, hogy ítélkezzenek felette. Én pedig azt mondom nektek, hogy aki
haragszik atyjafiára, méltó arra, hogy ítélkezzenek felette, aki pedig
azt mondja atyjafiának: Ostoba! - méltó a főtörvényszéki eljárásra; aki
pedig azt mondja: Bolond! - méltó a gyehenna tüzére. Ha tehát áldozati
ajándékodat az oltárhoz viszed, és ott jut eszedbe, hogy atyádfiának
valami panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, menj
el, békülj ki előbb atyádfiával, és csak azután térj vissza, s vidd fel
ajándékodat. Békülj meg ellenfeleddel hamar, amíg az úton együtt van
veled, hogy át ne adjon ellenfeled a bírónak, a bíró pedig a szolgának,
és így börtönbe kerülj. Bizony, mondom néked, ki nem jössz onnan, amíg
meg nem adod az utolsó fillért is."

                        SZEMBESÜLÉS ÉZSAUVAL
                        

Akkor ezt mondta az Úr Jákóbnak: Térj vissza atyáid földjére, a
rokonaidhoz, én veled leszek! (1Móz 31,3)

Egy heves vita után az egyik barátnőmmel bizonytalan időre
felfüggesztettük a barátságunkat. Tudtam, hogy bocsánatot kellene
kérnem, de a büszkeségem megakadályozott. Még ennél is rosszabb volt,
hogy kezdtem távol érezni magamat Istentől.
Azután eszembe jutott Jákób története. Jákób becsapta az apját, amikor
megszerezte Ézsau áldását, és elmenekült. Isten megparancsolta neki,
hogy menjen vissza, és nézzen szembe azzal, amit tett, de félt a
bátyjától. Azt gondolta, ha visszamegy, a halálos ítéletét írja alá. 
Nekem is volt egy "Ézsaum", akivel szembe kellett néznem. És bár nem
kellett a haláltól tartanom, mégis nagyon nehéz volt. Jákób példáját
követve először megvallottam bűnömet Istennek, azután odamentem a
barátnőmhöz, akit megbántottam. Az Úr elkísért ezen a nehéz úton.
Miután bocsánatot kértem, a barátnőm átölelt, és kibékültünk. 
Előfordulhat, hogy pletykálunk, durván beszélünk valakivel, kikelünk
magunkból, esetleg csalunk vagy lopunk. Ha félünk szembenézni a
következményekkel, vagy nem akarjuk megvallani bűneinket, eltávolodunk
Istentől. De amikor az Úr azt mondja, hogy menjünk vissza, akkor
félelem és habozás nélkül megtehetjük, mert ő velünk jön. 

Imádság: Drága Mennyei Atyánk, add, hogy a szavaink és szívünk
gondolatai kedvesek legyenek előtted! Ámen.

Isten segítségével szembe tudok nézni az én "Ézsaummal".
Linda Apple (Arkansas, USA)

IMÁDKOZZUNK A HARAGBAN LÉVŐ BARÁTOKÉRT!