Csendes Percek január 9.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                       2005. január 9. vasárnap                       

Zsid 12,1-3; 12-13.

Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek akkora fellege vesz körül,
tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt,
és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát. Nézzünk fel
Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm
helyett - a gyalázattal nem törődve - vállalta a keresztet, és az Isten
trónjának a jobbjára ült. Gondoljatok rá, aki ilyen ellene irányuló
támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy lelketekben megfáradva el ne
csüggedjetek.
Ezért tehát a lankadt kezeket és a megroskadt térdeket erősítsétek meg, és
egyenes ösvényen járjatok, hogy a sánta meg ne botoljon, hanem inkább
meggyógyuljon.

                          EGYENES ÖSVÉNYEN
                          

Nézzünk fel Jézusra! (Zsid 12,2)

Diákkoromban nagyon szerettem teniszezni. Mielőtt a csapatunk levonult
volna a pályáról, egy nagy pályaseprűt magunk után húzva feltakarítottuk a
játékteret, hogy tisztán és jó állapotban hagyjuk hátra az utánunk
következőknek. Kezdőként nehézséget okozott nekem a nehéz seprűt egyenes
vonalban húzni, ide-oda kilengő görbe nyomot hagytam magam után. Csodáltam
a tapasztaltabbakat, mert ők szép egyenes vonalban húzták a seprűt.
Egyszer aztán az egyik idősebb társam elárulta a dolog nyitját: "Keress
egy pontot magad előtt, amire mindig nézel a seprű húzása közben! Ha erre
a pontra összpontosítasz, a te nyomvonalad is egyenes lesz."
Ma lelkész vagyok Fukuoka City-ben, Japánban. Gyakran vívódok a gyülekezet
tagjaitól érkező kritika és jó tanács között. Néha úgy érzem, egy túl
nehéz seprűt húzok magam után, és arra gondolok, csak egy girbe-gurba
nyomot hagyok hátra a testvérek szolgálatára irányuló erőfeszítésemben.
Amikor azonban a Zsid 12,2-t olvasom "Nézzetek fel Jézusra,...", eszembe
jut, hová is kell irányítanom a tekintetem. Miután arról olvasok, hogy
Jézus milyen türelmesen viselte az ellene szóló támadásokat, újra
"felveszem a seprűmet", és folytatom az Úrtól kapott munkát. A helyes
irányzékkal, egyenes nyomvonalon haladok az Isten szolgálatában.

Imádság: Urunk, segíts, hogy szemünk rajtad függjön, hogy folytathassuk
azt a munkát, amelyet elvársz tőlünk. Ámen.

Ha Jézusra tekintünk, egyenes ösvényen fogunk járni.
Naoko Okamura (Fukuoka City, Japán)

IMÁDKOZZUNK A LELKÉSZEKÉRT!