Csendes Percek november 1.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

            2004. november 1. hétfő

Hálát adok az Istennek, akinek őseimhez hasonlóan tiszta 
lelkiismerettel szolgálok, amikor szüntelenül, éjjel és 
nappal megemlékezem rólad könyörgéseimben, és könnyeidre 
emlékezve látni kívánlak, hogy öröm töltsön el. Eszembe 
jutott ugyanis a benned élő képmutatás nélküli hit, amely 
először nagyanyádban, Lóiszban és anyádban, Eunikében 
lakott, de meg vagyok győződve arról, hogy benned is megvan. 
Ezért emlékeztetlek téged, hogy gerjeszd fel az Isten 
kegyelmi ajándékát, amely kezeim rád tétele által van 
benned. Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, 
hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. Ne szégyelld 
hát a mi Urunkról szóló bizonyságtételt, se engem, az ő 
foglyát, hanem szenvedj velem együtt az evangéliumért, Isten 
ereje által. Mert ő szabadított meg minket, és ő hívott el 
szent hívással, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját 
végzése és kegyelme szerint, amelyet még az idők kezdete 
előtt Krisztus Jézusban adott nekünk. Ez most nyilvánvalóvá 
lett a mi Üdvözítőnk, Krisztus Jézus megjelenése által, aki 
megtörte a halál erejét, és az evangélium által világosságra 
hozta az elmúlhatatlan életet. Ennek az evangéliumnak a 
szolgálatára rendeltettem én hírnökül, apostolul és 
tanítóul. Ezért is szenvedem ezeket, de nem szégyellem, mert 
tudom, kiben hiszek, és meg vagyok győződve, hogy neki van 
hatalma arra, hogy a rám bízott kincset megőrizze arra a 
napra. Az egészséges beszéd példájának tekintsd, amit 
éntőlem hallottál, a Krisztus Jézusban való hitben és 
szeretetben. A rád bízott drága kincset őrizd meg a bennünk 
lakozó Szentlélek által.
2Tim 1,3-14.

                         AZ ÍGÉRET

Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha öregszik, 
akkor sem tér el attól. (Péld 22,6)

Fiatal koromban sokféle gyülekezeti tevékenységbe 
bekapcsolódtam: vasárnapi iskola, kórus, ifjúsági óra, 
konfirmáció. Nemrégiben visszatértem a régi gyülekezetbe, és 
szüleimmel együtt elmentem egy bibliaórára. A csoportban 
többnyire olyanokkal találkoztam, akik gyerekkoromban 
aktívak voltak a szolgálatban. Sokan köszöntöttek közülük és 
emlékeztek rám. A hirdetések idején felállt egy férfi, és 
azt mondta: "Szeretnénk Valerie-t üdvözölni. Emlékeztek, mi 
foglalkoztunk vele és tanítottuk annak idején."
Akkor eszembe jutott az a szöveg, amit keresztelőkön szok-
tunk mondani: "Isten segítségével hirdetjük majd az 
evangéliumot neki, és Krisztus példája szerint fogunk előtte 
élni." Ez a férfi tényleg igazat mondott. Negyven éve a 
gyülekezet ezt fogadta a keresztelőmön - és ezt a fogadalmat 
meg is tartotta.
Azóta új értelmet nyert számomra a keresztelői 
fogadalomtétel. Nagy lelkesedéssel foglalkozom a gyerekekkel 
akár nyári csendesnapon vagy gyerekórán. Hiszen szavaim vagy 
tetteim hozzájárulhatnak egy gyermek lelki növekedéséhez.

Imádság: Szerető Istenünk, köszönjük azokat, akik lelkileg 
erősítenek bennünket. Köszönjük szavaikat, példájukat. 
Segíts, hogy mi is hatékony bizonyságtevők lehessünk. Ámen.

Mit látnak Krisztusból azok, akik engem ismernek?
              Valerie Battle Kienzle (Missouri, USA)

IMÁDKOZZUNK OLYAN GYEREKEKÉRT, AKIK ELŐTT NINCS JÓ PÉLDA!