Csendes Percek május 10.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                        2013. május 10. péntek                        

Mk 2,1-12.

1 Néhány nap múlva ismét elment Jézus Kapernaumba, és elterjedt a híre,
hogy otthon van. 2 Erre olyan sokan gyűltek össze, hogy még az ajtó
előtt sem volt hely; ő pedig hirdette nekik az igét. 3 Oda akartak hozzá
menni egy bénával, akit négyen vittek. 4 Mivel a sokaság miatt nem
fértek a közelébe, megbontották annak a háznak a tetejét, ahol ő volt,
és nyílást vágva leeresztették az ágyat, amelyen a béna feküdt. 5 Jézus
pedig látva a hitüket, így szólt a bénához: "Fiam, megbocsáttattak a
bűneid." 6 Ott ültek néhányan az írástudók közül, és így tanakodtak
szívükben: 7 "Hogyan beszélhet ez így? Istent káromolja! Ki bocsáthat
meg bűnöket az egy Istenen kívül?" 8 Jézus lelkében azonnal átlátta,
hogy így tanakodnak magukban, és ezt mondta nekik: "Miért tanakodtok így
szívetekben? 9 Mi könnyebb: azt mondani a bénának: Megbocsáttattak
bűneid! - vagy azt mondani: Kelj fel, fogd az ágyadat és járj!? 10 Azért
pedig, hogy megtudjátok: az Emberfiának van hatalma bűnöket megbocsátani
a földön - így szólt a bénához: 11 Neked mondom, kelj fel, fogd az
ágyadat, és menj haza!" 12 Az pedig felkelt, azonnal felvette az ágyát,
és kiment mindenki szeme láttára; úgyhogy ámulatba estek mind,
dicsőítették az Istent, és ezt mondták: "Ilyet még sohasem láttunk!"

                          FUSS EGY KICSIT!
                          

Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj,
mert veled van Istened, az Úr, mindenütt, amerre csak jársz. (Józs 1,9)

Amikor a kisfiunk hat év körüli volt, néha megállt a bevásárlásból
hazafelé tartó utunkon, és azt mondta: Apa, elfáradtam! Azt válaszoltam
ilyenkor: Akkor most fuss egy kicsit! Ez az egyik olyan tipikusan
logikátlan válasz volt, melyet a gyerekek néha kapnak a felnőttektől.
Valójában csak el akartam terelni a figyelmét. De nagy csodálkozásomra,
új erőre kapott a változtatással, és már nem is volt fáradt.
Valamennyien elveszíthetjük erőnket s lendületünket, egyszerűen csak
azért, mert megrekedünk egy bizonyos ponton. Rutinszerűen éljük
életünket, dolgaink a megszokott mederben folynak. Ezért is csodálom a
béna embert (Mk 2,1kk). Amikor Jézus azt mondta neki, keljen fel és
járjon, volt bátorsága megtenni. Jézus nem csupán azt kérte tőle, hogy
változtasson, hanem, hogy olyat tegyen, amihez nem volt hozzászokva.
A hitben való előrejutásunk azt követeli, hogy hallgassunk Jézus
szavára, amikor azt kéri, változtassunk megszokott dolgainkon, olyat
tegyünk, amit azelőtt soha, és az élet olyan területeire lépjünk,
amelyet el sem képzeltünk korábban. Az ilyen váltás bátorságot kíván. De
hű az, aki elhívott, és meg is adja a kegyelmet a váltáshoz. (1Thess
5,24)

Imádság: Atyánk, segíts elcsendesednünk, hogy meghalljuk hangodat, és
adj erőt elindulni oda, ahova hívsz. Ámen.

Milyen területre hív Isten, hogy valami újat próbáljak?
Hans Växby (Moszkva, Oroszország)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK HADAKOZNAK ISTEN HÍVÁSA ELLEN!