Csendes Percek március 29.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                       2013. március 29. péntek                       

Mk 15,22-39.

22 Elvitték Jézust a Golgota nevű helyre, ami ezt jelenti:
Koponya-hely, 23 és mirhás bort adtak neki; de ő nem fogadta el. 24
Ekkor keresztre feszítették, és megosztoztak a ruháin, sorsot vetve,
hogy ki mit kapjon. 25 Kilenc óra volt, amikor megfeszítették. 26
Felirat is volt a kereszten az ellene emelt vádról, amely így szólt: A
ZSIDÓK KIRÁLYA. 27 Vele együtt feszítettek keresztre két rablót, egyet
jobb, egyet pedig bal keze felől. 28 (És így teljesedett be az Írás,
amely ezt mondja: "És bűnösök közé számlálták.") 29 Az arra járók
fejüket csóválva káromolták, és ezt mondták: "Nosza te, aki lerombolod a
templomot, és felépíted három nap alatt, 30 mentsd meg magadat, szállj
le a keresztről!" 31 Hasonlóan csúfolódtak a főpapok is maguk között az
írástudókkal együtt, és így szóltak: "Másokat megmentett, de magát nem
tudja megmenteni. 32 A Krisztus, az Izráel királya, szálljon le a
keresztről, hogy lássuk, és higgyünk." Azok is gyalázták, akik vele
együtt voltak megfeszítve.
33 Amikor tizenkét óra lett, sötétség támadt az egész földön három
óráig. 34 Három órakor Jézus hangosan felkiáltott: "Elói, elói, lámá
sabaktáni!" - ami ezt jelenti: "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el
engem?" 35 Néhányan az ott állók közül, akik meghallották, így szóltak:
"Nézd, Illést hívja." 36 Valaki elfutott, megtöltött egy szivacsot
ecettel, nádszálra tűzte, inni adott neki, és így szólt: "Lássuk csak,
eljön-e Illés, hogy levegye?" 37 Jézus azonban hangosan felkiáltva
kilehelte lelkét. 38 Ekkor a templom kárpitja felülről az aljáig
kettéhasadt. 39 Amikor a százados, aki vele szemben állt, látta, hogy
így lehelte ki lelkét, ezt mondta: "Bizony, ez az ember Isten Fia volt!"

                              HAT ÓRA!
                              

Három órakor Jézus hangosan felkiáltott: "Én Istenem, én Istenem, miért
hagytál el engem?" (Mk 15,34)

Amikor fiatal voltam, egy kis városban laktunk. A főutcán található
boltok nagypénteken déltől három óráig zárva voltak, annak emlékére,
hogy Jézus ezekben az órákban függött a kereszten. Családom végigülte a
3 órás istentiszteletet, amit egyszer a baptistáknál, máskor a
metodistáknál vagy a reformátusoknál tartottak, azért, mert ezek voltak
a legnagyobb templomok a városban. Ezek az alkalmak formálták életemet.
Évtizedek óta a kora délután helyett nagypéntek este tartunk egy rövid
istentiszteletet, mely egyre többet jelent számomra.
A gyerekkori élményeim alapján úgy gondoltam Jézusra, mint aki a nap e
szakában függött a kereszten. Márk evangéliuma azonban azt mondja,
Jézust délelőtt 9 órakor feszítették meg. Aztán a sötétség elborította a
Földet déltől 3-ig. Megdöbbentett a hirtelen felismerés, hogy Jézus
akkor 6 órát függött a fán - egy örökkévalóság ebben a pokolban. Nem
csoda, hogy így imádkozott: "Én Istenem, miért hagytál el engem?" Ki az,
aki ne így érezte volna magát ebben az elhagyatott állapotban?
Mégis, nagypéntek lényege nem elméletek alkotása arról, hogyan mentett
meg minket Isten szeretete a kereszten. Inkább csak hallgassuk meg
egyszerűen a történetet, éljük át a szeretetet, és csodálattal boruljunk
térdre a kereszten függő Jézus előtt.

Imádság: Istenünk, köszönjük szeretetedet, amely megment minket, hogy
az örökkévalóságot elhagyatva töltsük. Ámen.

Krisztussal való kapcsolat elvezet a legnagyobb szeretethez.
James A. Harnish (Florida, USA)

IMÁDKOZZUNK A NAGYPÉNTEKI LITURGIA VEZETŐIÉRT!