Csendes Percek január 2.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                        2013. január 2. szerda                        

Jer 29,1-7.

1 Ez szó szerint az a levél, amelyet Jeremiás próféta Jeruzsálemből
küldött a foglyok közt megmaradt véneknek és papoknak, prófétáknak és az
egész népnek, akiket fogságba vitt Nebukadneccar Jeruzsálemből
Babilóniába, 2 miután Jekonjá király, az anyakirálynő, az udvari
emberek, Júda és Jeruzsálem vezetői, a mesteremberek és a várépítők
elkerültek Jeruzsálemből. 3 Elászá, Sáfán fia és Gemarjá, Hilkijjá fia
által küldte el, akiket Cidkijjá, Júda királya küldött Nebukadneccar
babilóniai királyhoz Babilonba: 4 Így szól a Seregek URa, Izráel Istene
az egész fogoly néphez, amelyet fogságba vittek Jeruzsálemből
Babilóniába: 5 Építsetek házakat, és lakjatok bennük! Ültessetek
kerteket, és egyétek azok gyümölcsét! 6 Házasodjatok, szülessenek
fiaitok és leányaitok! Házasítsátok meg fiaitokat, és adjátok férjhez
leányaitokat! Szüljenek azok fiúkat és lányokat! Szaporodjatok, és ne
fogyjatok! 7 Fáradozzatok annak a városnak békességén, ahová fogságba
vitettelek benneteket, és imádkozzatok érte az ÚRhoz, mert annak
békességétől függ a ti békességetek is!

                           OTTHON VAGYOK
                            

Ha valaki szeret engem, az megtartja az én igémet; azt pedig az én
Atyám is szeretni fogja, és elmegyünk hozzá, és szállást készítünk
magunknak nála. (Jn 14,23)

Feleségemmel egy új városba költöztünk. Mindaz megszűnt, ami az elmúlt
húsz évben ismerős volt. Családi otthonunk kényelme, kiskertem
évszakonként más és más képe, a gondolatok, amelyek mindig feltörtek
bennem, amikor behajtottam az utcánkba, kedvenc kávézóm illata -
mind-mind eltűntek. Minden új lett: a házak, utcák, üzletek, az emberek.
Az ismerős helyek mennyire meghatároznak minket! Az, hogy hol vagyunk,
érzékelteti azt, akik vagyunk. Az ismerős helyek beindítják
emlékezetünket és befolyásolják magatartásunkat.
Úgy gondolom, az ember sokkal több, mint helyek összessége, ahol élt,
és a szerepek, melyeket betöltött. Identitásunk sokkal inkább a
keresztyénségünkről szól. Valóban nehéz volt megválnom a sok kedves
ismerős dologtól, de Isten egy gazdag ígéretet adott elköltözésünk
előtt. A búcsú összejövetelen barátaink imádkoztak értünk, és
elénekeltek egy éneket, melynek egy sora így szólt: "és otthont teremtek
számotokra". Isten mosolygott ránk e sorokból, azt mondva: "Csak
nézzetek rám!"
Isten jó, és itt is otthont adott nekünk. Minél tovább nézem őt, annál
inkább otthon érzem magam. Nem egy helyhez, Istenhez tartozom, úgyhogy
mehetek bárhová, otthon leszek.

Imádság: Szerető Istenünk, te vagy az igazi otthonunk. Hadd maradjunk
tebenned, most és mindörökre. Ámen.

Ha Istennel élünk, mindig otthon vagyunk.
John Franklin (Otago, Új-Zéland)

IMÁDKOZZUNK AZ ÚJ OTTHONBA KÖLTÖZŐ BARÁTAINKÉRT!