Csendes Percek február 15.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                       2013. február 15. péntek                       

Jn 14,1-2.

Jézus mondja: 1 "Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben,
és higgyetek énbennem. 2 Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így
volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni a
számotokra?"

                            EGY NAGY HÁZ
                            

Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha
szeretitek egymást. (Jn 13,35)

Nemrég egy temetésen újra hallottam Jézus jól ismert ígéretét: "az én
Atyám házában sok hajlék van" (Jn 14,2). Ezek azért is biztató szavak,
mert számomra a ház családot is jelent - Isten családját, együtt az
örökkévalóságban. Nagyon szeretem a mennynek ezt a képét, mert a
találkozókat, a visszaemlékezéseket juttatja eszembe. Valami belül mégis
azt mondja: Várj csak! Örökre együtt!
Bár tudom, hogy az Úr azt parancsolta, hogy szeressük egymást (Jn
13,34), vannak emberek körülöttem, akiket nagyon nehéz szeretni, és
biztos vagyok benne, hogy ők ugyanígy gondolnak rám. De Jézus szavai
reménységgel töltenek el. A "sok hajlék" mégiscsak egy családot jelent.
A családtagok nem mindig tartózkodnak ugyanabban a helyiségben, és
előfordulnak súrlódások, de akkor is összetartoznak.
Miért várnánk a mennyig? Most kell egymást úgy szeretnünk, mint
páratlan teremtményeit ugyanannak az Atyának, aki mindnyájunkat szeret.
Ma, ha találkozom valakivel, emlékeztetem magam, hogy Isten szereti ezt
az embert; annyira, hogy neki is otthont készít az örökkévalóságban.

Imádság: Drága Mennyei Atyánk, taníts minket úgy szeretni az embereket,
hogy meglássuk az egyediségüket, és azt, hogy te mennyire szereted őket.
Ámen.

Isten annyira szeret minket, hogy velünk akarja az örökkévalóságot
tölteni.
Colin Harbach (Cumbria, Anglia)

IMÁDKOZZUNK VALAKIÉRT, AKIT NEHEZÜNKRE ESIK SZERETNI!