Csendes Percek április 16.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                        2013. április 16. kedd                        

Jn 10,11-16.27-29.

Jézus mondja: 11 "Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a
juhokért. 12 Aki béres és nem pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai,
látja a farkast jönni, elhagyja a juhokat, és elfut, a farkas pedig
elragadja és elszéleszti őket. 13 A béres azért fut el, mert csak béres,
és nem törődik a juhokkal. 14 Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az
enyéimet, és az enyéim ismernek engem, 15 ahogyan az Atya ismer engem,
én is úgy ismerem az Atyát: és én életemet adom a juhokért. 16 Más
juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is
vezetnem kell, és hallgatni is fognak a hangomra: és akkor lesz egy
nyáj, egy pásztor."
27 "Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig
követnek engem. 28 Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha,
mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből. 29 Az én Atyám, aki
nekem adta őket, mindennél nagyobb, és senki sem ragadhatja ki őket az
Atya kezéből."

                           AZ ÚR KEDVENCE
                           

Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak magamhoz hűségesen. (Jer
31,3)

A barátnőm imádkozott értem: Istenem, add, hogy tudja Nancy, hogy ő a
kedvenc gyermeked. Istennek nincsenek kedvencei - gondoltam. Ő nem
hallgathat meg egy ilyen imádságot!
Még aznap a kezembe kerültek drága barátnőm, Doreen fényképei, aki
néhány évvel ezelőtt csontrákban meghalt. Felidéztem a búcsúztatását.
Amikor a barátok és családtagok visszaemlékeztek Doreen-ra, több asszony
is a legjobb barátjának nevezte magát. Mennyire tévednek, gondoltam,
hiszen én voltam a legjobb barátnője. Doreen annyira önzetlenül, és
túláradóan szeretett mindnyájunkat, hogy mindannyian azt hittük, mi
vagyunk a kedvence. Annyira megélte Jézus szeretet parancsát, hogy
megtapasztaltuk a tökéletes és feltétel nélküli szeretetet.
Emlékezésemet az Úr lágy hangja szakította félbe: Az én szeretetem is
ilyen. Mondtam Istennek, hogy én ezt nem értem, de azt válaszolta: Nem
kell, hogy értsd. Csak hidd!
Hiszem! Mégis elgondolkodtam rajta, hogy szerethet engem Isten, hiszen
nyilvánvalóan nem vagyok szent. Azután eszembe jutott Dávid története,
aki hazug volt, házasságtörő, gyilkos, és Isten mégis szíve szerint való
férfinak nevezte (ApCsel 13,22). Meglepődve jöttem rá, hogy tényleg
Isten kedvence vagyok. Mert mindannyian azok vagyunk.

Imádság: Drága Istenünk, köszönjük a hűséges szeretetet, mellyel
magadhoz ölelsz. Ámen.

Isten kedvence vagyok! És te is az vagy!
Nancy Aguilar (Washington, USA)

IMÁDKOZZUNK, HOGY TUDJUNK ISTEN SZERETETÉBEN BÍZNI!