Csendes Percek október 18.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                     2012. október 18. csütörtök                      

Lk 9,10-17.

10 Amikor az apostolok visszatértek, elbeszélték Jézusnak mindazt, amit
tettek. Akkor maga mellé vette őket, és elvonult velük külön egy
Bétsaida nevű városba. 11 De amikor a sokaság észrevette, utánament.
Jézus örömmel fogadta őket; beszélt nekik az Isten országáról, és a
gyógyulásra szorulókat meggyógyította.
12 Amikor a nap már hanyatlani kezdett, a tizenkettő odament hozzá, és
ezt mondta neki: "Bocsásd el a sokaságot, hadd menjenek el a környező
falvakba és településekre, hogy ott megszálljanak, és élelmet
szerezzenek, mert itt lakatlan helyen vagyunk". 13 Ő azonban ezt mondta
nekik: "Ti adjatok nekik enni!" Ők így válaszoltak: "Nincs nálunk több,
mint öt kenyér és két hal, hacsak el nem megyünk, és nem veszünk eledelt
ennek az egész sokaságnak". 14 Ugyanis mintegy ötezer férfi volt ott.
Jézus erre így szólt tanítványaihoz: "Ültessétek le őket csoportokba
ötvenenként!" 15 Így tettek, és leültették valamennyit. 16 Ő pedig vette
az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, megáldotta,
megtörte, és a tanítványoknak adta, hogy tegyék a sokaság elé. 17 Ettek
és jóllaktak mindnyájan; azután összeszedték a megmaradt darabokat,
tizenkét kosárral.

                            ILYEN KEVÉS?
                            

Egy szegény özvegy asszony pedig odamenve beledobott két fillért, azaz
egy krajcárt. (Mk 12,42)

Egy sejt. Egy atom. Egy ötlet. Egy szó. Egy kis adomány. Egy tálentum.
Öt cipó és két hal. Dorcas tűje. Dávid öt köve. Egy gyors érintés Jézus
ruhájának szegélyén. Egy mosoly. Egy kedves szó.
Istennek van hatalma arra, hogy valamit, amit mi kicsinek mondunk,
sokkal nagyobbá tegye. Istennek van rá módja, hogy megsokasítsa a mi kis
ajándékunkat, a kis képességünket vagy igyekezetünket, és azzal nagy
dolgokat vigyen véghez.
Emlékezzünk a fiú kis ebédjére (Jn 6,5-15), amellyel ezrek laktak jól.
A fiú felajánlotta, amit tudott; Jézus imádkozott fölötte, és utána
sokakat megelégített.
Mi lenne, ha a kis ajándékainkat, képességünket, vagy munkánkat
Istennek ajánlanánk, imádkoznánk érte, és arra kérnénk Istent, hogy
használja azokat? Ha igazán elhinnénk, hogy az ő hatalma munkálkodik
bennünk és rajtunk keresztül, akkor a mi kicsink igen sokká válhatna. Ha
csak picit visszatekintünk, máris észrevehetjük, hogy Isten már
munkálkodik. Látva azt, amit Isten a múltunkban már megtett,
megerősíthet, hogy a jövőben rendelkezésére bocsássuk magunkat.

Imádság: Drága Istenük, segíts mindig felismernünk, hogy teáltalad a
kicsi is sok lehet. Ámen.

Isten a kevesünkkel is többet tud tenni, mint mi a sokkal.
Andy Baker (Tennessee, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK ÚGY ÉRZIK, NINCS MIT ADNIUK!