Csendes Percek november 14.

csendespercek at lists.ghost.hu csendespercek at lists.ghost.hu
2012. Nov. 14., Sze, 05:37:01 CET


                      2012. november 14. szerda                       

Lk 10,25-37.

25 Ekkor előállt egy törvénytudó, hogy megkísértse őt, és ezt kérdezte:
"Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" 26 Ő pedig ezt
mondta neki: "Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod?" 27 Ő pedig
így válaszolt: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes
lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint
magadat." 28 Jézus ezt mondta neki: "Helyesen feleltél: tedd ezt, és
élni fogsz." 29 Ő viszont igazolni akarta magát, és megkérdezte
Jézustól: "De ki a felebarátom?" 30 Válaszul Jézus ezt mondta neki: "Egy
ember ment le Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik
kifosztották, meg is verték, azután félholtan otthagyva elmentek. 31
Történetesen egy pap ment azon az úton, de amikor meglátta, elkerülte.
32 Hasonlóképpen egy lévita is odaért arra a helyre, és amikor meglátta,
ő is elkerülte. 33 Egy úton lévő samaritánus pedig, amikor odaért hozzá
és meglátta, megszánta; 34 odament, olajat és bort öntött sebeire, és
bekötötte azokat. Aztán feltette őt a saját állatára, elvitte egy
fogadóba, és ápolta. 35 Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak,
és azt mondta neki: Viselj rá gondot, és ha valamit még ráköltesz,
amikor visszatérek, megadom neked. 36 Mit gondolsz, e három közül ki
volt a felebarátja a rablók kezébe esett embernek?" 37 Ő így felelt:
"Az, aki irgalmas volt hozzá." Jézus erre ezt mondta neki: "Menj el, te
is hasonlóképpen cselekedj."

                     OTT, AHOL ISTEN LÁTNI AKAR
                     

Szeresd... felebarátodat, mint magadat. (Lk 10,27)

Ha valami megzavarja a napi menetrendemet, ideges vagyok, különösen, ha
határidőre csinálok valamit. Ma több dolog is megzavart. A zöldségesnél
udvariatlan és goromba pénztároshoz kerültem. Megkérdeztem, hogy van, s
egy családtagja iránt érzett dühét rám zúdította. Később egy
munkatársamat kerestem meg tanácsért. Miután válaszolt a kérdésemre,
könnyek között mesélte el, hogy nemrég hunyt el az édesanyja.
Ebédszünetben egy csoport diák megkérdezte, ehet-e a termemben.
Incselkedtek velük, ezért féltek az ebédlőbe menni.
Zavaró tényezők voltak ezek? Vagy egyszerűen ott voltam, ahol Isten
akarta? Gyakran csak átrohanunk egy zsúfolt napon, s észre sem vesszük
mások szükségleteit. Jézus azt parancsolja, szeressük azokat, akikkel
találkozunk nap, mint nap. Kevés időt vesz igénybe, hogy
meghallgatással, könyörülettel, figyelemmel kimutassuk a felebarát
iránti szeretetünket. A pénztáros a zöldségesnél a felebarátom, s mikor
elváltunk, mosolygott. A kollégám is a felebarátom, aki megköszönte,
hogy elmondhatta fájdalmát. A diákjaim is a felebarátaim, akik az
ebédszünetet boldogan és nyugodtan fejezték be.
Ha úgy tekintünk a napunkra, hogy azok lehetőséget adnak Isten
szeretetének a továbbadására, akkor ott fogjuk találni magunkat, ahol
Isten szeretne látni bennünket.

Imádság: Urunk, segíts, hogy az életünket megzavaró körülményeket
szereteted átadásának lehetőségeként fogadjuk. Ámen.

A váratlan eseményekben is továbbadhatjuk Isten szeretetét.
Jill Maisch (Maryland, USA)

IMÁDKOZZUNK A TANÁROKÉRT!


További információk a(z) Csendespercek levelezőlistáról