Csendes Percek május 1.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                         2012. május 1. kedd                          

Zsolt 35,17-28.

17 Uram, meddig nézed el ezt? Ments meg engem az ordítozóktól, életemet
az oroszlánoktól!
18 Magasztallak a nagy gyülekezetben, hatalmas nép között dicsérlek.
19 Ne engedd, hogy kinevessenek hazug ellenségeim, és
összekacsinthassanak, akik ok nélkül gyűlölnek.
20 Mert nem jó szándékkal beszélnek, csalárd dolgokat terveznek azok
ellen, akik szelíden élnek a földön.
21 Feltátották rám szájukat, hahotázva mondják rólam: Saját szemünkkel
láttunk!
22 Láttad mindezt, URam! Ne hallgass, Uram, ne légy távol tőlem!
23 Serkenj fel, ébredj, tégy igazságot peremben, Uram, Istenem!
24 Ítélj meg igazságod szerint, URam, Istenem, ne engedd, hogy
kinevessenek!
25 Ne mondhassák magukban: Ez az, ezt akartuk! Ne mondhassák: Végeztünk
vele!
26 Szégyenkezve piruljon mindenki, aki örül bajomnak! Szégyen és
gyalázat borítsa azokat, akik dölyfösek velem szemben!
27 Ujjongjanak, örüljenek, akik igazamat kívánják! Beszéljék mindenkor,
hogy nagy az ÚR, aki szolgája javát akarja.
28 Nyelvem hirdeti igazságodat és dicséretedet minden nap.

                           MEGSZÉGYENÍTVE
                           

Láttad mindezt, Uram! Ne hallgass, Uram, ne légy távol tőlem! (Zsolt
35,22)

Hatodikos koromtól fogva, és a gimnázium alatt is folyamatosan ugrattak
és erőszakoskodtak velem. Megtanultam, együtt élni ezzel, de sokszor
mentem haza sírva, nem értve, miért engedi meg ezt Isten. Amikor a
diplomaosztásunk tízéves évfordulójára meghívót kaptam, keserűség és
harag fogott el, ahogy felidéztem, mit tettek velem az osztálytársaim.
Az Isten igéjében kerestem vigasztalást. Véletlenül bukkantam rá a 35.
zsoltárra. Meglepetésemre Isten közvetlenül hozzám szólt a zsoltáros
által, amikor arról írt, hogy Isten nem engedi, hogy nevessenek rajta,
vagy gyűlöljék, amikor erre nincs okuk.
Ez a zsoltár olyan világosan beszélt a régi rosszakaróim miatti mostani
érzéseimről, hogy a haragom másodpercek alatt elpárolgott. Felismertem,
hogy Isten mindvégig látta az érzéseimet, tudta mennyire fáj a
bántalmazás, ő nem akarta ezt, és soha nem hagyott magamra azokban a
nehéz időkben.
A megszégyenítés mindig kárt okozó és fájdalmas azoknak, akik
elszenvedik. De az áldozatoknak nem kell örökké együtt élniük a
fájdalommal, haraggal és keserűséggel. Isten mindig velünk van a
megpróbáltatások idején, és meg akar szabadítani attól, hogy rágódjunk a
múlt bántásain.

Imádság: Drága Istenünk, emlékeztess, hogy te mindig velünk vagy,
bármivel kell is szembenéznünk; és az igédben ott van a válasz minden
helyzetre. Ámen.

Isten megszabadít a múlt bántásai miatt érzett haragunktól.
Justin Swartz (Pennsylvania, USA)

IMÁDKOZZUNK A MEGSZÉGYENÍTÉST ELSZENVEDŐKÉRT!