Csendes Percek január 20.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                       2012. január 20. péntek                        

Hab 3,17-19.

17 Mert a fügefák nem fognak virágozni, a szőlőtőkéken nem lesz
gyümölcs. Hiányozni fog az olajfák termése, a kertek sem teremnek
ennivalót. Kivész a juh az akolból, és nem lesz marha az istállókban.
18 De én vigadozni fogok az ÚR előtt, örvendezek szabadító Istenem
előtt. 19 Az ÚR, az én Uram ad nekem erőt, olyanná teszi lábamat, mint a
szarvasokét, és magaslatokon enged járni engem. A karmesternek: húros
hangszerre.

                             KÉK EGEK?
                              

Kivész a juh az akolból, és nem lesz marha az istállókban. De én
vigadozni fogok az Úr előtt. (Hab 3,17-18)

Nemrégiben, hazafelé az autómmal, egy viharba keveredtem. Ahelyett,
hogy egy növekvő felhős égboltot láttam volna, a sötét felhők egy
vonalban helyezkedtek el, ahol az időjárási front kezdődött. Olyan volt,
mintha Isten húzott volna egy vonalat, hogy megjelölje az égbolton az
eső kezdetét. Közeledve a front felé, láttam, hogy a felhős vonal fölött
ott a kék ég. Ez számomra emlékeztető volt, hogy a kék ég nem válik
szürkévé, hanem csak a felhők takarják el.
Hasonlóképpen, a körülmények néha eltakarják a látótérből Istent.
Helyette zavaros kapcsolatokat, váratlan kiadások sorozatát, egy gyerek
lázadását látom. Habakuk emlékeztet, hogy a szürke felhők mögött van egy
Isten, aki az "én Megváltóm" és az "én erősségem" - aki meg tud
erősíteni, hogy ellenálljak a megpróbáltatásnak, és biztosít, hogy végül
minden jóra fordul. Egyszer minden felhő szertefoszlik, felfedve a kék
eget, ami mindig ott van, túl azon, amit látunk.

Imádság: Istenünk, erősségünk, segíts nekünk ma, hogy körülményeinken
túl a te hűségedet láthassuk. Ámen.

A körülmények percről percre változnak, de Isten hűsége sohasem
változik.
Philip M. Huber (New York, USA)

IMÁDKOZZUNK KITARTÁSÉRT A NEHÉZ IDŐKBEN!