Csendes Percek április 23.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                       2012. április 23. hétfő                        

Lk 6,37-42.

Jézus mondja: 37 "Ne ítéljetek, és nem ítéltettek. Ne kárhoztassatok,
és nem lesz kárhoztatásotok. Bocsássatok meg, és nektek is
megbocsáttatik. 38 Adjatok, és adatik nektek: jó, megnyomott, megrázott,
megtetézett mértékkel adnak öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek,
olyan mértékkel mérnek viszonzásul nektek." 39 Példázatot is mondott
nekik: "A vak vezetheti-e a világtalant? Nem esnek-e mind a ketten
verembe? 40 A tanítvány nem feljebb való mesterénél; aki pedig teljesen
felkészült, az lesz olyan, mint a mestere. 41 Miért nézed a szálkát
atyádfia szemében, a saját szemedben pedig nem veszed észre a gerendát?
42 Hogyan mondhatod atyádfiának: Atyámfia, hadd vegyem ki szemedből a
szálkát! - mikor a saját szemedben nem látod a gerendát? Képmutató,
előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, és akkor jól fogsz látni
ahhoz, hogy kivehesd a szálkát atyádfia szeméből."

                           ÉRTÉKES LECKE
                            

Miért nézed a szálkát atyádfia szemében, a saját szemedben pedig nem
veszed észre a gerendát? (Lk 6,41)

Amikor 10 éves voltam, a legjobb barátnőmre panaszkodtam anyámnak, aki
bosszantotta kishúgát, és csúnya csínyeket követett el ellene. Anyám
figyelmesen hallgatott, amíg hosszasan ecseteltem a részleteket.
Amikor végeztem, anya csendesen ennyit mondott: Ha jól emlékszem,
vacsora előtt te is bosszantottad a húgodat. Nem gondolod, hogy ki
kellene venned a gerendát a szemedből, mielőtt a barátnődet ócsárolod?
Igaza volt, piszkáltam a húgomat, és kínosan érintett, hogy
rajtakaptak. Flegmán válaszoltam: a gerenda túl nagy, hogy a szemünkbe
férjen.
Rögtön éreztem, hogy bajba kerültem. "Kisasszony - mondta anyám -
nagyon jól tudod, miről beszélek. Továbbá, nem fogsz gúnyt űzni a Biblia
szavából. Megértetted?"
Bólintottam, arcom égett a szégyentől, és azt kívántam, bárcsak máshol
lennék. Anyám elolvastatta és memorizáltatta velem az igeverset, és
beküldött gondolkodni, hogy milyen kapcsolatban áll az árulkodásommal.
Felnőttként, ha azon kapom magam, hogy kritikussá kezdek válni, anyám
szavait hallom megint, és hálát adok azért a leckéért, amit megtanultam
azon a napon.

Imádság: Hosszútűrő Istenünk, köszönjük azokat, akik megtanítanak igéd
igazságát megélnünk. Ámen.

Isten szava életbölcsességet kínál.
Doris Kennard (Michigan, USA)

IMÁDKOZZUNK A SZUPER KRITIKUS EMBEREKÉRT!