Csendes Percek október 7.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                       2011. október 7. péntek                        

Zsid 12,1-11.

1 Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek akkora fellege vesz
körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket
megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő
pályát. 2 Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki
az előtte levő öröm helyett - a gyalázattal nem törődve - vállalta a
keresztet, és az Isten trónjának a jobbjára ült. 3 Gondoljatok rá, aki
ilyen ellene irányuló támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy
lelketekben megfáradva el ne csüggedjetek.
4 Mert a bűn ellen való harcban még nem álltatok ellen egészen a vérig,
5 és elfeledkeztetek a bátorításról, amely nektek mint fiaknak szól:
"Fiam, ne vesd meg az Úr fenyítését, és ne csüggedj el, ha megfedd
téged, 6 mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz
mindenkit, akit fiává fogad." 7 Szenvedjétek el a fenyítést, hiszen úgy
bánik veletek az Isten, mint fiaival. Hát milyen fiú az, akit nem fenyít
az apja? 8 Ha pedig fenyítés nélkül maradtok, amelyben mindenki
részesül, fattyak vagytok, nem pedig fiak. 9 Azután: testi apáink
fenyítettek minket, és tiszteletben tartottuk őket, nem kell-e sokkal
inkább engedelmeskednünk a lelkek Atyjának, hogy éljünk? 10 Mert ők
rövid ideig, a saját elgondolásuk szerint fenyítettek, ő pedig javunkra
teszi ezt, hogy szentségében részesüljünk. 11 Pillanatnyilag ugyan
semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később
azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak, akik megedződtek
általa.

                           MOST ÉS KÉSŐBB
                           

Pillanatnyilag ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek,
hanem keservesnek, később az igazság békességes gyümölcsét hozza
azoknak, akik megedződtek általa. (Zsid 12,11)

Fiaink gyakran és szinte biztosan az azonnali örömökre
összpontosítanak. Azt kérdezik, miért kellene egészséges ételt enniük,
amikor tulajdonképpen jól érzik magukat a zsíros étel után is; miért
kellene későbbre tartogatniuk a pénzt, amikor elkölthetik valamire,
amire éppen most van szükségük. Azonnali jutalmat várnak minden jó
cselekedetért, éppen úgy, mint ahogyan azonnali büntetésre számítanak,
ha igazságtalanságot látnak a világban. Csodálkoznak, hogy mi vajon
miért nem a "most"-ra, hanem gyakran inkább a "később"-re figyelünk.
Gyakran halljuk, hogy a jelenben kellene élnünk; a prédikációk és az
énekek arra emlékeztetnek, hogy csak a mával számolhatunk. Mégis tudjuk:
míg arra figyelünk, mit tehetünk ma Isten kedvéért, legnagyobb jutalmunk
e földi világon túlról érkezik. Így tehát Istennek való engedelmességünk
olyasvalami, amiért nem várunk azonnali jutalmat. Inkább követjük Isten
iránymutatását, aki majd elhozza a jót a maga idejében.
Néhányan azt gondolják, hogy a keresztyéneknek különös áldásokban
kellene részesülniük, mivel kapcsolatban vannak Istennel. Isten áldásai
nem mindig anyagiak vagy mérhetők, és nem is mindig földi életünk idején
kapjuk meg azokat.

Imádság: Atyánk, kérünk, segíts akaratodat tennünk, nem jutalomért,
hanem mert ez igaz és jó dolog. Ámen.

Istent szolgálni a jelenről és a jövőről is szól.
Andrew C. Billings (Dél-Karolina, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK EGÉSZSÉGTELEN ÉTELT ESZNEK!