Csendes Percek november 4.

csendespercek at lists.ghost.hu csendespercek at lists.ghost.hu
2011. Nov. 4., P, 05:37:01 CET


                       2011. november 4. péntek                       

1Móz 32,23-32.

23 De fölkelt még azon az éjszakán, fogta két feleségét, két
szolgálóját és tizenegy gyermekét, és átkelt a Jabbók-gázlónál. 24 Fogta
és átküldte őket a patakon, és átküldte mindenét. 25 Jákób pedig ott
maradt egyedül. Ekkor Valaki tusakodott vele egészen hajnalhasadtáig. 26
De látta, hogy nem bír vele, ezért megütötte a csípője forgócsontját, és
kificamodott Jákób csípőjének forgócsontja a tusakodás közben. 27 Akkor
ezt mondta Jákóbnak: Bocsáss el, mert hajnalodik! Ő azt felelte: Nem
bocsátlak el, amíg meg nem áldasz engem. 28 Ekkor megkérdezte tőle: Mi a
neved? Ő így felelt: Jákób. 29 Erre azt mondta: Nem Jákób lesz ezután a
neved, hanem Izráel, mert küzdöttél Istennel és emberekkel, és győztél.
30 Jákób ezt kérte: Mondd meg nekem a nevedet! De ő ezt mondta: Miért
kérdezed a nevemet? És megáldotta őt. 31 Jákób Penúélnak nevezte el azt
a helyet és ezt mondta: Bár láttam Istent színről színre, mégis életben
maradtam. 32 Már sütött a nap, amikor átkelt Penúélnál, és sántított
csípőjére.

                            RAGASZKODÁS
                             

Nem bocsátlak el, amíg meg nem áldasz engem. (1Móz 32,27)

Jákób szélhámos volt, elcsalta bátyjától, Ézsautól az elsőszülöttségi
jogot. Megrögzött csaló volt, és gyakran kellett menekülőre fognia a
dolgot. A bizonytalan jövő elé nézve Jákób most nekiindult a közelgő
veszélynek, amely a haragos bátyja képében várt rá, akivel olyan rútul
cselekedett a múltban. Vajon megfizet Ézsau mindenért úgy, ahogy Jákób
megérdemli?
Az 1Móz 33-ban olvasunk arról, hogy Isten munkálkodott Ézsau szívében.
De Jákób életében is munkálkodott, lassanként megváltoztatva jellemét,
az őt és családját ért bajok által. És a történetnek ezen a pontján
Jákób nem adja fel. Miközben tusakodik az "emberrel" - akiről kiderül,
hogy maga Isten - ragaszkodik hitéhez, és áldást kér magára. Valójában
Jákób egész élete áldás volt, az Ábrahámtól kiinduló, generációkra szóló
áldás-folyam része.
Mi is kaptunk már egy nagy áldást, a Jézus Krisztus által való üdvösség
nagy áldását. Mégis, sokan nem fogadjuk el azt örömmel, és nem ragadjuk
meg Isten kegyelmét. Pedig ha megtesszük, békességet nyerünk. Az életben
semmi sem választhat el már minket Istentől. Ezután figyelmünket másokra
irányíthatjuk, arra, hogyan oszthatnánk meg velük a hit áldását, segítve
nekik felfedezni Krisztus világosságát az életükben.

Imádság: Békesség Istene, hálát adunk neked az életünk áldásáért, mely
minden nap új meglepetésekkel tárulkozik fel előttünk. Ámen.

Hogyan mutathatjuk fel másoknak a Krisztustól kapott áldást?
Mark H. Anderson (Pennsylvania, USA)

IMÁDKOZZUNK VALAKIÉRT, AKI KRÍZISBEN VAN!


További információk a(z) Csendespercek levelezőlistáról