Csendes Percek május 22.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                       2011. május 22. vasárnap                       

Mk 6,30-44.

30 Az apostolok visszatértek Jézushoz, és elbeszélték neki mindazt,
amit tettek és tanítottak. 31 Ő pedig így szólt hozzájuk: "Jöjjetek
velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy
kissé." Mert olyan sokan voltak, akik odaérkeztek, és akik elindultak,
hogy még enni sem volt idejük. 32 Elhajóztak tehát egy lakatlan helyre
magukban. 33 De sokan meglátták és felismerték őt, amikor elindultak,
ezért minden városból összefutottak oda, és megelőzték őket. 34 Amikor
Jézus kiszállt, és meglátta a nagy sokaságot, megszánta őket, mert
olyanok voltak, mint a pásztor nélkül való juhok, és kezdte őket sok
mindenre tanítani. 35 De amikor az idő már későre járt, odamentek hozzá
a tanítványai, és ezt mondták neki: "Lakatlan hely ez, és az idő már
későre jár. 36 Bocsásd el őket, hogy a környező településekre és
falvakba menve ennivalót vegyenek maguknak." 37 Ő azonban így válaszolt
nekik: "Ti adjatok nekik enni!" Mire ők ezt mondták neki: "Talán mi
menjünk el, és vegyünk kétszáz dénárért kenyeret, hogy enni adhassunk
nekik?" 38 Jézus azonban megkérdezte tőlük: "Hány kenyeretek van?
Menjetek, nézzétek meg!" Amikor megnézték, így szóltak: "Öt kenyerünk
van, meg két halunk." 39 Ekkor megparancsolta nekik, hogy ültessenek le
mindenkit egy-egy csoportba a zöld fűre. 40 Le is ültek százas és
ötvenes csoportokban. 41 Ekkor Jézus vette az öt kenyeret és a két
halat, feltekintett az égre, megáldotta és megtörte a kenyereket, majd
átadta a tanítványoknak, hogy tegyék eléjük; és a két halat is
elosztotta mindnyájuknak. 42 Miután mind ettek, és jól is laktak, 43
összeszedték a kenyérdarabokat tizenkét tele kosárral; és azt is, ami a
halakból maradt. 44 Akik pedig ettek a kenyerekből, ötezren voltak,
csak férfiak.

                         TÖKÉLETES IDŐZÍTÉS
                         

Ekkor Jézus vette az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre,
megáldotta és megtörte a kenyereket, majd átadta a tanítványoknak, hogy
tegyék eléjük; és a két halat is elosztotta mindnyájuknak. (Mk 6,41)

Decemberben a templomban élelmiszergyűjtést tartottunk, majd a tőlünk 3
háztömbnyire lévő La Mano de Dios nevű idősek otthonába szállítottuk.
Kicsit aggódtam, mert a kosaraink főleg rizzsel teltek meg, de
hiányzott sok olyan táplálék, amire szerintem nagy szükség van. Az
otthon igazgatója melegen üdvözölt bennünket, majd beszélgetni
kezdtünk. Miközben maga is segített behordani a kosarakat, többször
elmondta egy fiatal segítőnek: "Na, most már van rizsünk. Van rizsünk!"
Kirakodás után meghívtam az igazgatót az istentiszteletre. A templomba
menet megkérdeztem tőle, miért említette sokszor a rizst. Azt mondta,
hogy csak néhány órával az érkezésünk előtt vették észre, hogy teljesen
kifogytak a rizsből. A rizs az egyik legfontosabb étel az otthonban, de
jelenleg annyira megcsappant az anyagi forrásuk, hogy nem tudtak volna
venni.
Hálát adtam Istennek a bőséges rizs adományért, és rádöbbentem, hogy
nekem nem kell megértenem Isten útjait ahhoz, hogy része legyek a
tervének.

Imádság: Urunk, szeretnénk minden nap egy esélyt, hogy megoszthassuk
másokkal az áldásaidat. Hadd emlékezzünk mindig a kenyér- és
halszaporítás csodájára. Ámen.

Bármit adunk, Isten felhasználja.
Obed J. Vizcaíno N. (Zulia, Venezuela)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK IDŐSEKKEL FOGLALKOZNAK!