Csendes Percek január 17.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                        2011. január 17. hétfő                        

Lk 18,18-30.

18 Akkor egy előkelő ember megkérdezte Jézustól: "Jó Mester, mit
tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" 19 Jézus ezt válaszolta neki:
"Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, egyedül csak az Isten. 20 A
parancsolatokat tudod: Ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne tanúskodj
hamisan, tiszteld apádat és anyádat!" 21 Ő pedig így szólt: "Ezt mind
megtartottam ifjúságomtól fogva." 22 Amikor Jézus ezt hallotta, így
szólt hozzá: "Még egy fogyatkozás van benned: add el minden vagyonodat,
oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és
kövess engem." 23 Az pedig, mikor ezt meghallotta, nagyon
elszomorodott, mert igen gazdag volt. 24 Jézus ezt látva, így szólt:
"Milyen nehezen mennek be az Isten országába azok, akiknek vagyonuk
van. 25 Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az
Isten országába bejutni." 26 Akik pedig ezt hallották, megkérdezték:
"Akkor ki üdvözülhet?" 27 Ő így felelt: "Ami lehetetlen az embereknek,
az Istennek lehetséges."
28 Ekkor így szólt Péter: "Íme, mi elhagytuk mindenünket, és követtünk
téged." 29 Ő pedig ezt mondta nekik: "Bizony, mondom néktek, hogy senki
sincs, aki elhagyta házát vagy feleségét, testvéreit, szüleit vagy
gyermekeit az Isten országáért, 30 hogy ne kapná vissza sokszorosát már
ebben a világban, a jövendő világban pedig az örök életet."

                          RÁZKÓDÁS AZ ÚTON
                          

Azután így szólt mindnyájukhoz: "Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja
meg magát, vegye fel naponként a keresztjét, és kövessen engem." (Lk
9,23)

Életem első hosszú buszútjára készültem. A recepciós a pultnál
megpróbálta eloszlatni félelmeimet, mondván, szép és sima út lesz ez.
Miután elég sokat beszélgettem vele, megnyugodva szálltam föl a buszra.
Hamarosan rá kellett jönnöm, hogy nem mondott igazat. Az út rossz volt,
tele kátyúkkal, néhányszor még az ülésről is leestem. Nem voltam
fölkészülve erre, és a recepcióst hibáztattam, amiért becsapott.
A mai igei olvasmányban a fiatal vezető örök életre akart jutni. Amikor
Jézus azt mondta, adja el mindenét, mielőtt őt követné, a fiatalember
inkább nem követte. Jézus könnyebbnek tüntethette volna föl az utat,
ehelyett azonban valós képet adott a tanítványság áráról.
Zötyögős utamra és a Lk 18 történetére emlékezve a Krisztussal megtett
életutamra gondoltam. Amikor Krisztusról tanultam, elmondták, mit
jelent követni - hogy nehézségeket, sőt a családtagjaimtól elutasítást
is el kell majd szenvednem. Így, amikor úgy döntöttem, elfogadom
Krisztust, fel voltam készülve rá, hogy szembenézzek a
következményekkel. Tudtam, mit várhatok, és amikor a nehézség jött, nem
lepett meg. Ez megkönnyítette keresztyén utamat.

Imádság: Urunk, segíts, őszintén tanítani egymást, hogy mit jelent
valójában Krisztusnak odaszánni magunkat. Ámen.

Az igazi tanítványság nehéz útra hív bennünket.
Pramila Barkataki (Maharashtra, India)

IMÁDKOZZUNK AZ UTAZÓKÉRT!