Csendes Percek január 7.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                        2011. január 7. péntek                        

Mt 14,22-33.

22 Jézus ezután nyomban kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak
hajóba, és menjenek át előtte a túlsó partra, amíg ő elbocsátja a
sokaságot. 23 De miután elbocsátotta a sokaságot, felment a hegyre
magánosan imádkozni. Amikor beesteledett, egyedül volt ott. 24 A hajó
pedig már messze eltávolodott a parttól, és a hullámok között
hányódott, mert ellenszél volt. 25 A negyedik éjszakai őrváltáskor
odament hozzájuk Jézus a tengeren járva. 26 Amikor a tanítványok
meglátták, hogy a tengeren jár, megrettentek, azt mondták, hogy
kísértet, és ijedtükben felkiáltottak. 27 De Jézus azonnal
megszólította őket, és ezt mondta: "Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!"
28 Péter ekkor így szólt hozzá: "Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy
menjek oda hozzád a vizen." 29 Mire ő így szólt: "Jöjj!" Péter erre
kiszállt a hajóból, elindult a vizen, és Jézus felé ment. 30 Amikor
azonban az erős szélre figyelt, megijedt, és amint süllyedni kezdett,
felkiáltott: "URam, ments meg!" 31 Jézus azonnal kinyújtotta a kezét,
megragadta őt, és ezt mondta neki: "Kicsinyhitű, miért kételkedtél?" 32
És amint beszálltak a hajóba, elült a szél. 33 A hajóban levők pedig
leborultak előtte, és ezt mondták: "Valóban Isten Fia vagy!"

                           SEGÍTSÉGKÉRÉS
                            

Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság. (Péld
16,18)

Az egyik télen részt vettem egy sífutás-oktatáson. Amikor a csoport
megkezdte a síelést, megpróbáltam úgy lökni előre magam, ahogyan az
oktató magyarázta. Végül sikerült elindulnom, de folyton összevissza
csúszkáltam, és elestem. Nem tudtam együtt maradni a csoporttal. Hamar
csalódott lettem, rázott a hideg, fájt mindenem. De a segítségkérés
helyett felkeltem, és újra és újra próbálkoztam. Végül az oktató
észrevette, hogy hátul bukdácsolok, és visszajött segíteni. Egy
pillantást vetett a léceimre. "Itt van a probléma. Ezeket meg kell
vakszolni." Miután megkenegette a léceket, könnyedén síelve utolértem a
többieket.
Később megkérdeztem magamtól: "Miért nem kértél segítséget hamarabb?"
Rájöttem, hogy a büszkeség okozta, hogy próbáljam meg magamtól
megtanulni. Mivel nem volt tapasztalatom, szükségem volt az oktató
segítségére.
A lelki életemben is gyakran azon kapom magam, hogy megpróbálom egyedül
tenni dolgokat, Krisztus segítsége nélkül, jóllehet tudom, hogy ő
mindig kész segíteni azoknak, akik kérik. Hogy olyan emberekké váljunk,
amilyennek Isten teremtett, és az elhívásunknak megfelelő életet
éljünk, szükségünk van Krisztus segítségére és vezetésére.

Imádság: Drága Urunk, adj kegyelmet és alázatot, hogy minden dolgunkban
kérjük segítségedet. Ámen.

Isten azt akarja, hogy alázatosan kérjük Krisztus segítségét.
Kristin Hammer Evans (Tennessee, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK NEM TUDNAK SEGÍTSÉGET KÉRNI!