Csendes Percek február 10.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                     2011. február 10. csütörtök                      

Mt 25,14-30.

Jézus példázata: 14 "Mert úgy van ez, mint amikor egy idegenbe készülő
ember hívatta szolgáit, és átadta nekik vagyonát. 15 Az egyiknek adott
öt talentumot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet,
kinek-kinek képessége szerint, és elment idegenbe. 16 Az, aki az öt
talentumot kapta, azonnal elindult, vállalkozásba fogott velük, és
nyert másik ötöt. 17 Ugyanígy az is, aki a kettőt kapta, nyert másik
kettőt. 18 Aki pedig az egyet kapta, elment, gödröt ásott a földbe, és
elrejtette ura pénzét. 19 Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a
szolgáknak az ura, és számadást tartott velük. 20 Eljött az, aki az öt
talentumot kapta, odavitte a másik öt talentumot, és így szólt: Uram,
öt talentumot adtál át nekem: nézd, másik öt talentumot nyertem. 21 Ura
így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat
bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára! 22 Odament az is, aki
a két talentumot kapta, és ezt mondta: Uram, két talentumot adtál át
nekem: nézd, másik két talentumot nyertem. 23 Ura így szólt hozzá: Jól
van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután,
menj be urad ünnepi lakomájára! 24 Odament hozzá az is, aki az egy
talentumot kapta, és ezt mondta: Uram, tudtam, hogy kérlelhetetlen
ember vagy, aki ott is aratsz, ahol nem vetettél, és onnan is gyűjtesz,
ahová nem szórtál. 25 Félelmemben elmentem tehát, és elástam a
talentumodat a földbe: nézd, itt van, ami a tied. 26 Ura így válaszolt
neki: Te, gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem
vetettem, és onnan is gyűjtök, ahova nem szórtam? 27 Ezért el kellett
volna vinned a pénzemet a pénzváltókhoz, és amikor megjöttem, kamattal
kaptam volna vissza azt, ami az enyém. 28 Vegyétek el tőle a
talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van! 29 Mert
mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól pedig, akinek
nincs, még az is elvétetik, amije van. 30 A haszontalan szolgát pedig
vessétek ki a külső sötétségre: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás."

                           LELKI ÉRETTSÉG
                           

Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy éreztem, mint
gyermek, úgy gondolkoztam, mint gyermek; amikor férfivá lettem,
elhagytam a gyermeki dolgokat. (1Kor 13,11)

Megkértem az ötéves lányom, hogy mosogasson el. Elmosta az edényeket,
rendet rakott, és odahívott. A konyhába lépve megdicsértem, milyen
szépen végezte a munkáját. "Most már igazi háziasszony vagyok?" -
kérdezte. Mosolyogtunk és megöleltük egymást. Láttam, hogy szeretne
felnőtt lenni, én pedig büszke voltam rá.
Sokkal jelentősebb, hogy az Úr örömmel nézi, ahogyan érett
keresztyénekké válunk, hogy lelki ajándékainkkal, képességeinkkel és
forrásainkkal jól sáfárkodunk. Először megtanuljuk, hogyan intézzük el
dolgainkat, hogy gondoskodjunk saját és családunk szükségleteiről, és
hogyan támogassuk egyházunkat. Aztán adunk más embereknek, más
családoknak és más egyházaknak. Ahogy adottságaink, tehetségünk
felhasználásában felnőtté válunk, áldást jelenthetünk a körülöttünk
lévő emberek és a társadalom számára.
Öröm látni, ahogy a gyermekek felelősséget tanulnak. Így van ez, ha a
felnőttek éretté válnak életük minden területén. Különleges örömöt
jelent, ha az egyházak embereket térítenek Krisztushoz, és úgy
növekednek. Az Úr letekint ránk a mennyből és gyönyörködik, amikor
tanulunk és fejlődünk.

Imádság: Köszönjük, Istenünk, hogy segítesz elhagynunk a gyermeki
dolgokat és érett keresztyénekké válnunk. Ámen.

Az Úr örvend, ha lelkileg megérünk.
Eduard Khegay (Moszkva, Oroszország)

IMÁDKOZZUNK A FRISS KERESZTYÉNEKÉRT!