Csendes Percek december 19.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                       2011. december 19. hétfő                       

Fil 2,1-11.

1 Ha tehát van vigasztalás Krisztusban, ha van szeretetből fakadó
figyelmeztetés, ha van közösség a Lélekben, ha van irgalom és
könyörület, 2 akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt
akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarva ugyanarra
törekedjetek. 3 Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból,
hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; 4 és senki se a
maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is. 5 Az az indulat legyen
bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt:
6 mert ő Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy
egyenlő Istennel,
7 hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez
hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult;
8 megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a
kereszthalálig.
9 Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet
adományozta neki, amely minden névnél nagyobb,
10 hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és
földalattiaké;
11 és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten
dicsőségére.

                              IMMÁNUEL
                              

"Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek" - ami
azt jelenti: Velünk az Isten. (Mt 1,23

Leginkább azért olvasom a Bibliát, hogy tudjam, nem vagyok egyedül, és
valaki szeret. Olvasom az évszázadok óta fennmaradt igét arról az
Istenről, aki szeret engem, és velem van még itt a börtönben is.
Olvasom, hogy halljam annak az Istennek a szeretetteljes szavait, aki
alkotott engem.
A börtön tele van magányos, szenvedő emberekkel. De a fájdalmunknak nem
kell Istentől eltávolítania, sőt közelebb vonhat minket hozzá. A
fájdalom és szenvedés hitre vezethet, ami által Krisztus vigasztalása
vár ránk.
Nem számít milyen fájdalom, veszteség ér, vagy mennyire gyötör a
magány, Isten életem útjának minden lépésénél velem van. Örvendezem
abban, amit Isten tett, és most is tesz értem. Van célja az életemnek,
és van reménységem a jövőre.
Nem vagyunk egyedül, Isten velünk van. Aki megteremtett minket, szeret,
gondoskodik rólunk, és a vele való közösséggel ajándékoz meg. Ez az
ajándék jött el hozzánk karácsony este, és újra megkaphatjuk minden nap,
bárhol is vagyunk.

Imádság: Köszönjük Urunk, hogy velünk vagy. Add, hogy meg tudjuk nyitni
a szívünket feléd. Ámen.

Aki Krisztusban van, soha nem magányos vagy elhagyatott.
Matthew B. Harper (Virginia, USA)

IMÁDKOZZUNK A BÖRTÖNBEN LÉVŐKÉRT!