Csendes Percek október 30.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                      2010. október 30. szombat                       

1Móz 2,4-15.

Amikor az ÚRisten a földet és a mennyet megalkotta, 5 még semmiféle
mezei fű nem volt a földön, és semmiféle mezei növény nem hajtott ki,
mert az ÚRisten még nem bocsátott esőt a földre. Ember sem volt, aki a
termőföldet megművelje. 6 Akkor pára szállt fel a földről, és mindenütt
átitatta a termőföld felszínét. 7 Azután megformálta az ÚRisten az
embert a föld porából, és élet leheletét lehelte orrába. Így lett az
ember élőlénnyé. 8 Ültetett az ÚRisten egy kertet Édenben, keleten, és
ott helyezte el az embert, akit formált. 9 Sarjasztott az ÚRisten a
termőföldből mindenféle fát, szemre kívánatosat és eledelre jót; az
élet fáját is a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának fáját. 10
Édenből pedig folyó jött ki a kert megöntözésére, amely onnan
szétágazott, és négy ágra szakadt. 11 Egyiknek Písón a neve. Ez
megkerüli Havílá egész földjét, ahol arany van. 12 Ennek a földnek az
aranya jó. Van ott illatos gyanta és ónixkő. 13 A második folyónak
Gíhón a neve. Ez megkerüli Kús egész földjét. 14 A harmadik folyónak
Hiddekel a neve. Ez Assúr keleti részén folyik. A negyedik folyó pedig
az Eufrátesz. 15 És fogta az ÚRisten az embert, elhelyezte az Éden
kertjében, hogy azt művelje és őrizze.

                           MINDEN ISTENÉ
                            

Az Úré a föld és ami betölti, a földkerekség és a rajta lakók. (Zsolt
24,1)

Egy olyan országban élek, ahol magas az életszínvonal. De
életstílusunknak messzire ható következményei vannak. Ha minden egyes
ember annyit használna fel a föld forrásaiból, amennyit mi Dániában,
legalább még két földméretű bolygóra lenne szükség, hogy a világ
népességét ellássa.
Isten megteremtette a világot és látta, hogy jó. A felelősséget pedig
az embernek adta, hogy sáfára legyen a teremtett világnak. Mi azonban
úgy használjuk a természetet, mintha végtelen forrás lenne. Úgy bánunk
a világgal, mintha a miénk lenne, és azt tehetnénk vele, amit akarunk.
A föld nem a mi tulajdonunk, hanem az Istené. Ahogyan a gyermek ajándék
és felelősség egyben a szülők számára, a föld, Isten ajándéka szintén
felelősséggel ruház fel bennünket, hogy gondozzuk. Isten ellát
bennünket, biztosítja a szárazföldet, vizet és levegőt, ami életben
tart minket.
Amikor az életvitelemmel kapcsolatban döntéseket hozok, pl.
táplálkozás, öltözködés, utazás területén, próbálok emlékezni, hogy a
föld az Istené. Én is része vagyok a teremtett világnak. A teremtés
által gondoskodik Isten rólunk.

Imádság: Köszönjük Istenünk, hogy megteremtetted ezt a világot és
mindent, ami benne van. Segíts felelős döntéseket hoznunk, amelyek
segítik a másik embert, és tiszteletben tartják a teremtést. Ámen.

A világ és minden, ami benne van, Istené, nem az enyém.
Hanna Smidt (Hovedstaden, Dánia)

IMÁDKOZZUNK, HOGY A TEREMTETTSÉG JÓ SÁFÁRAI LEGYÜNK!