Csendes Percek október 24.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                      2010. október 24. vasárnap                      

Mt 6,25-34.

Jézus szavai: 25 "Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy
mit egyetek, és mit igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok.
Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? 26 Nézzétek
meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem takarnak,
és mennyei Atyátok eltartja őket. Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek
náluk? 27 Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét
csak egy arasznyival is? 28 Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek
meg a mezei liliomokat, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem
fonnak, 29 de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem
öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. 30 Ha pedig a mező
füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti az
Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?" 31 "Ne aggódjatok
tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk? - vagy: Mit
öltsünk magunkra? 32 Mindezt a pogányok kérdezgetik; a ti mennyei
Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. 33 De keressétek
először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak
nektek. 34 Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik
magáért: elég minden napnak a maga baja."

                          BIZALOM ISTENBEN
                          

De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind
ráadásul megadatnak nektek. (Mt 6,33)

Tegnap korán keltem, és elértem a tengerszoroson át közlekedő kompot.
Az idő tiszta volt és napos, élveztem a vízen elém táruló látványt. A
kompon kevesen voltunk, és békés volt az út.
Csendesen imádkoztam, hálát adtam Istennek életem áldásaiért:
feleségemért, családomért, állásomért és az útban lévő kisbabánkért.
Hamarosan gondolataim aggódásba csaptak át: Mi lesz, ha a gazdaság
tovább romlik, és elvesztem az állásomat? Mi lesz, ha a baba nem
egészséges? Mi lesz, ha...? Hálaadás helyett Isten ígéreteit kezdtem
kutatni, biztonságot kérve.
Abban a pillanatban a komp elkezdett lassítani, és a kapitány hangja
hallatszott a hangosbemondón keresztül. Tájékoztatott bennünket, hogy
sűrű köd van előttünk, de ettől függetlenül időben elérjük úti
célunkat. Láttam a partvonalat egy vastag fehér függöny mögött eltűnni.
A legénységre gondoltam, akik a hajó műszereiben bízva irányítják a
hajót.
A Mt 6,25-34-ben Jézus arra bíztat bennünket, hogy életünk irányítását
bízzuk Istenre. Amíg mi látjuk a múltat és a jelent, addig a jövő
zavaros és ködös. A tény, hogy nem tudjuk mi vár ránk, aggódás
forrásává lehet. De Krisztus biztosít minket, hogy Istenben bízva békét
találhatunk, és nyitottak lehetünk Isten akaratára. Imádságomat
hálaadással fejeztem be.

Imádság: Mindenható Istenünk, taníts minket, hogy minden szükségünkben
rád hagyatkozzunk. Ámen.

Adjuk Istennek aggodalmainkat.
Erik Tingelstad (Washington, USA)

IMÁDKOZZUNK NAGYOBB BIZALOMÉRT ISTENBEN!