Csendes Percek július 19.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                        2010. július 19. hétfő                        

Zsolt 1.

1 Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint, nem áll a
vétkesek útjára, és nem ül a csúfolódók székére,
2 hanem az ÚR törvényében gyönyörködik, és az ő törvényéről elmélkedik
éjjel-nappal.
3 Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében
megtermi gyümölcsét, és nem hervad el a lombja. Minden sikerül, amit
tesz.
4 Nem így járnak a bűnösök, hanem úgy, mint a polyva, amelyet szétszór
a szél.
5 Ezért nem állhatnak meg a bűnösök az ítélet idején és a vétkesek az
igazak közösségében.
6 Mert ismeri az ÚR az igazak útját, a bűnösök útja pedig semmibe vész.

                            SZOBANÖVÉNY
                             

Jézus így kiáltott: "Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék! Aki
hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai
ömlenek!" (Jn 7,37-38)

Miközben mindennapi teendőimre koncentráltam, és megszokásból végeztem
munkáimat, elfelejtettem megöntözni az egyik héten a szoba sarkában
levő cserepes virágot. Csak hétvégén vettem észre, hogy a mindig üde és
gyönyörű mélyzöld színű leveleivel pompázó növény szomorúan hajtja le
fejét.
Gyorsan megtöltöttem friss csapvízzel a kis műanyag locsolókannát és
teleöntöttem a cserép tálkáját majd felülről is jól átáztattam a
földet. Mohón szívta kiszáradt testébe a vizet, és alig egy óra
elteltével már magasra emelkedve, kecsesen és délcegen ékesítette a
szobát, és meghatározó részese lett a csendes harmóniának.
Vajon mi rendszeresen öntözzük lelkünk táptalaját? Ha becsületesen és
őszintén magunkba nézünk, akkor meg kell állapítanunk, hogy nem, és
bizony van úgy, hogy kiszárad, erejét és tartását veszti hitünk, ha
elfelejtünk imádkozni, ha nem gyakoroljuk naponta lelki életünket, és
nem szánunk legalább pár percet a nap huszonnégy órájából az Istennel
való beszélgetésre, elcsendesedésre.
Ahogy a növénynek a víz, úgy lelkünknek az ima és általa a hit az
életünk egyik legfőbb forrása, reményünk örök táplálója.

Imádság: Urunk, Istenünk, köszönjük, hogy naponta táplálod lelkünket
frissítő igéddel. Ámen.

Naponta szükségünk van lelkünk megerősítésére!
Paudits Zoltán (Sükösd, Magyarország)

IMÁDKOZZUNK LELKI FELFRISSÜLÉSÉRT!