Csendes Percek december 27.

2010. Dec. 27., H, 03:41:02 CET

                       2010. december 27. hétfő                       

Zsolt 23.

1 Dávid zsoltára. Az ÚR az én pásztorom, nem szűkölködöm.
2 Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem.
3 Lelkemet felüdíti, igaz ösvényen vezet az ő nevéért.
4 Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert
te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem.
5 Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára. Megkened fejemet
olajjal, csordultig van poharam.
6 Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az ÚR
házában lakom egész életemben.

                             MEGNYUGVÁS

Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok
terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28)

Az utcára néző ablakomból láttam, hogy a fenyőfám ágai a föld felé
hajlanak a rajtuk lévő nagy mennyiségű jég miatt. A következő néhány
órában az ágak töredezését, és földre esését figyeltem. Eközben úgy
éreztem, lehet, hogy egyszer én is meg fogok roppanni a nehéz terhek
alatt. Egy barátom öngyilkossága rengeteg megválaszolatlan kérdést
hagyott teherként.
De megéreztem Isten hangját. Mind a fára és mind a rám vonatkozó
válaszok a melegséggel voltak kapcsolatosak. A nap melege
megolvasztotta a jeget és a fák megszabadultak terhüktől.
Hasonlóképpen, ahelyett hogy nehéz kérdéseimmel tovább birkóztam volna,
kezdtem átengedni őket Istennek, és megnyugodni az ő melengető
szeretetében.
Ahogy felhagytam a folytonos "miért" kérdéseimmel, az én terheim is
feloldódtak, és békesség töltött be. Már több éve történt a barátom
halála, és kérdéseim megválaszolatlanok maradtak, de Isten változatlan
szeretetében megnyugvásra találtam.

Imádság: Köszönöm Istenem, hogy túláradó nyugalmat kínálsz, ha hozzád
jövök. Terheimet átadom most neked. Ámen.

Kérdéseinket bizalommal tudhatjuk Isten szerető kezében.
Beverly Varnado (Georgia, USA)

IMÁDKOZZUNK A LELKISEGÉLY-SZOLGÁLATNÁL DOLGOZÓKÉRT!