Csendes Percek április 10.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                      2010. április 10. szombat                       

2Móz 17,1-7.

1 Ezután útnak indult Izráel fiainak egész közössége a Szín-pusztából,
és ment táborhelyről táborhelyre az ÚR parancsa szerint. Tábort ütöttek
Refídímben, de nem volt ivóvize a népnek. 2 A nép ismét perbe szállt
Mózessel, és azt mondta: Adj nekünk vizet, hogy ihassunk! Mózes pedig
így felelt nekik: Miért szálltok perbe velem? Miért kísértitek az URat?
3 De a nép szomjazott a vízre, ezért tovább zúgolódott a nép Mózes
ellen, és ezt mondta: Azért hoztál föl bennünket Egyiptomból, hogy most
szomjúsággal ölj meg minket gyermekeinkkel és jószágunkkal együtt?! 4
Ekkor segítségért kiáltott Mózes az ÚRhoz. Ezt mondta: Mit csináljak
ezzel a néppel? Kis híja, hogy meg nem köveznek! 5 De az ÚR így szólt
Mózeshez: Menj végig a nép előtt, és végy magadhoz néhányat Izráel
vénei közül, vedd kezedbe botodat is, amellyel a Nílusra ütöttél, és
menj! 6 Én majd ott állok előtted a sziklán, a Hóreben. Üss a sziklára!
Víz fakad belőle, és ihat a nép. Mózes így cselekedett Izráel vénei
előtt. 7 Azután elnevezte azt a helyet Masszának és Meríbának, Izráel
fiainak a perlekedése miatt, mert így kísértették az URat: Közöttünk
van-e az ÚR vagy sem?

                          VÍZ A SZIKLÁBÓL
                           

Az Úr mondta Mózesnek: "Én majd ott állok előtted a sziklán, a Hóreben.
Üss a sziklára! Víz fakad belőle, és ihat a nép." (2Móz 17,6)

Éppen, amint ezeket a sorokat írom, a gyülekezetünkben azért aggódunk,
hogy egy fontos családsegítő központot finanszírozási gondok miatt be
ne zárjanak. A központ többek között ruhaneművel és egyéb szükséges
dolgokkal látja el a belváros szegény családjait. Továbbá biztos
menedéket nyújt az utcán élő és egyéb nehéz helyzetben élő ember
számára.
Amíg közbenjárunk, és anyagi támogatásokért imádkozunk a központért, az
idő egyre sürget. Tudjuk jól, hogy Isten gondoskodik az elszegényedett
emberekről, de az Egyiptomot elhagyó zsidó néphez hasonlóan, mi is
könnyen morgolódni kezdünk. "Itt van közöttünk Isten egyáltalán?" A
kivonulás népe jól tudta, hogy ők és jószágaik túlélése azon múlik,
hogy találnak-e ivóvizet. Mikor aggodalmukat Mózesnek elmondták, ő
Istenhez fordult, aki meglepő módon válaszolt. Isten parancsára Mózes
rásújtott egy sziklára, és abból víz fakadt.
Isten sokszor elképzelhetetlen módon felel imáinkra. Talán a
családsegítő megmaradásáért folytatott könyörgésünk helyett is azért
kellene inkább imádkoznunk, hogy megláthassuk Isten akaratát a
kérdésben, bármilyen meglepőnek is tűnne az.

Imádság: Áldott Istenünk, taníts meg minket bízni a te végtelen
gondoskodásodban és bölcsességedben. Ámen.

Ha Istenhez fordulunk, készüljünk fel a meglepetésekre.
Sharlene McGowan (Saskatchewan, Kanada)

IMÁDKOZZUNK A BELVÁROSI KÖZÖSSÉGEKÉRT!