Csendes Percek november 15.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                     2009. november 15. vasárnap                      

Kol 1,3-14.

3 Hálát adunk mindenkor Istennek, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyjának,
amikor értetek imádkozunk, 4 mivel hallottunk a Krisztus Jézusba vetett
hitetekről és arról a szeretetről, amely valamennyi szent iránt él
bennetek. 5 Hálát adunk azért a reménységért is, amely készen van
számotokra a mennyekben, amelyről már előbb hallottatok az igazság
beszédéből, az evangéliumból. 6 Mert ez hozzátok is eljutott, és
ahogyan az egész világon gyümölcsöt terem és növekedik, ugyanúgy
közöttetek is, attól a naptól fogva, amelyen meghallottátok, és igazán
megismertétek az Isten kegyelmét. 7 Így tanultátok ezt Epafrásztól,
szeretett szolgatársunktól, aki a Krisztus hű szolgája értetek. 8 Ő
hozta nekünk a jó hírt a Lélektől kapott szeretetetekről.
9 Ezért tehát, attól a naptól fogva, amelyen ezt meghallottuk,
szüntelenül imádkozunk és könyörgünk értetek, hogy tökéletesen
ismerjétek meg az ő akaratát minden lelki bölcsesség és belátás révén,
10 hogy élhessetek az Úrhoz méltóan, teljes mértékben az ő tetszésére,
és teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel, és növekedjetek
az Isten ismeretében. 11 Erősödjetek meg minden erővel az ő
dicsőségének nagysága szerint a teljes állhatatosságra és az örömmel
viselt hosszú tűrésre. 12 Adjatok hálát az Atyának, aki alkalmassá tett
titeket arra, hogy a szentek örökségében, a világosságban
részesüljetek. 13 Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, és ő
vitt át minket szeretett Fiának országába, 14 akiben van megváltásunk
és bűneink bocsánata.

                       VÁLASZ ISTEN HÍVÁSÁRA
                        

Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre
teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk.
(Ef 2,10)

Fiatal koromban édesapámnak volt egy cipzáras kardigánja, amit én is
szerettem hordani. Kicsit szúrt, és persze nagy is volt rám, de amikor
fölvettem, úgy éreztem, mintha karjai átöleltek volna. Apu néhány évvel
ezelőtt meghalt, így a pulcsi végleg az enyém lett. Már nem is szúr
annyira, és jobban is illik rám, de ami a legjobb benne, hogy még
mindig úgy érzem, ha fölveszem, mintha ő ölelne át.
A pulóver eddigi hitéletem eseményeire emlékeztet. Sok esetben nem "rám
illő" feladatokat is el kellett végeznem. Néhány közülük nagyon
egyszerű feladat volt, mint a Biblia tanulmányozásának elsajátítása,
viszont más feladat már sokkal nagyobb kihívást jelentett számomra,
például missziós útra menni, vagy elvállalni egy új szolgálatot.
Mindezek a felkérések első hallásra mindig ijesztőnek tűntek a
számomra.
Ám Isten szükség szerint használ bennünket. Azt tapasztaltam, hogy
minél többet vállalok az általa adott feladatokból, annál otthonosabban
mozgok ezekben az új szolgálatokban.
Ha Isten jó cselekedetre ösztönöz, bátran belevághatunk, és magunkra
vehetjük azt a bizonyos "pulóvert". Lehet, hogy tökéletesen ránk illik.
Ha nem, idővel bizonnyal belenövünk.

Imádság: Urunk, segíts mindig meghallanunk hívásodat, hogy
világosságodat továbbadjuk a világban. Ámen.

Milyen munkát kíván ma Isten rám bízni?
Trish Krider (Florida, USA)

IMÁDKOZZUNK AZ ÖNKÉNTES GYÜLEKEZETI MUNKÁSOKÉRT!