Csendes Percek március 4.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                       2009. március 4. szerda                        

Lk 5,17-20.

17 Amikor az egyik napon tanított Jézus, és ott ültek a farizeusok és
törvénytudók, akik Galilea és Júdea különböző falvaiból, továbbá
Jeruzsálemből jöttek, az Úr ereje gyógyításra indította őt. 18 És íme,
férfiak ágyon hoztak egy béna embert, és igyekeztek bevinni és letenni
eléje. 19 Mivel a sokaság miatt nem találták módját, hogyan vigyék be,
felmentek a háztetőre, és a cseréptetőn át eresztették le ágyastól
Jézus elé a középre. 20 Ő pedig látva hitüket, így szólt: "Ember,
megbocsáttattak a te bűneid."

                         OLVADÓ ELLENÁLLÁS
                          

Mert, ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát
mennyei Atyátok. (Mt 6,14)

Egy régen történt igazságtalanság a keserűség gyökerét eresztette
szívembe. Se felejteni, se megbocsátani nem tudtam. Jóllehet a Miatyánk
mindennap emlékeztetett arra, hogy szükséges megbocsátanunk, hogy mi is
bocsánatot nyerjünk, nem tudtam a bántottságomat elengedni. És miközben
ezt tettem, tudtam, hogy a megkeményedés hosszú távon fizikai-érzelmi
megbetegedést is okozhat.
Beszéltem az érzéseimről egy barátomnak, aki gyerekkorában súlyos
zaklatások áldozata volt, és egy olyan tanácsot adott, ami neki
segített. "Imádságban a személyt vagy személyeket helyezd Isten
jelenlétébe. Ne kérj se jót, se rosszat számára, csak tedd az Úr
jelenlétébe, napról-napra."
Figyelmeztetett, hogy a folyamat nem egy pillanat műve lesz, de
hosszú-hosszú hónapok után elkezdett vékonyodni a jégkéreg, és
lassacskán teljesen elolvadt. Örökre megszabadultam tőle.

Imádság: Drága Urunk, segíts, hogy hozzád forduljunk bánatunkkal és
keserűségünkkel, és imádkozzunk azokért, akik bántottak bennünket,
bízva abban, hogy te az ő életükben is munkálkodsz. Ámen.

A gyógyuláshoz vezető út néha hosszú, de Isten jár velünk
lépésről-lépésre.
Carmen Tapiolas (Queensland, Ausztrália)

IMÁDKOZZUNK A ROSSZ EMLÉKEKKEL MEGTERHELTEKÉRT!