Csendes Percek június 22.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                        2009. június 22. hétfő                        

1Kir 19,1-12.

1 Amikor Aháb elmondta Jezábelnek mindazt, amit Illés tett, és hogy a
prófétákat megölte karddal, 2 Jezábel követet küldött Illéshez ezzel az
üzenettel: Úgy bánjanak velem az istenek most és ezután is, hogy holnap
ilyenkorra azt teszem veled, ami azokkal történt! 3 Illés megijedt,
elindult és elment, hogy mentse az életét, és elérkezett a júdai
Beérsebába. Legényét ott hagyta, 4 ő pedig elment a pusztába egynapi
járóföldre. Odaérve egy rekettyebokorhoz, leült alá, meghalni kívánt,
és ezt mondta: Elég most már, URam! Vedd el életemet, mert nem vagyok
jobb elődeimnél! 5 Azután lefeküdt, és elaludt a rekettyebokor alatt.
De egyszer csak egy angyal érintette meg, és ezt mondta neki: Kelj föl,
egyél! 6 Amikor föltekintett, látta, hogy a fejénél forró kövön sült
lángos és egy korsó víz van. Evett és ivott, majd újra lefeküdt. 7 Az
ÚR angyala másodszor is visszatért, megérintette, és ezt mondta: Kelj
föl, egyél, mert erőd felett való út áll előtted! 8 Ő fölkelt, evett és
ivott, és annak az ételnek az erejével ment negyven nap és negyven
éjjel az Isten hegyéig, a Hórebig.
9 Itt bement egy barlangba, és ott töltötte az éjszakát. Egyszer csak
így szólt hozzá az ÚR igéje: Mit csinálsz itt, Illés? 10 Ő így felelt:
Nagyon buzgólkodtam az ÚRért, a Seregek Istenéért, mert Izráel fiai
elhagyták szövetségedet, lerombolták oltáraidat, prófétáidat pedig
fegyverrel ölték meg. Egyedül én maradtam meg, de az én életemet is el
akarják venni. 11 Az ÚR ezt mondta: Jöjj ki, és állj a hegyre az ÚR
színe elé! És amikor elvonult az ÚR, nagy és erős szél szaggatta a
hegyeket, és tördelte a sziklákat az ÚR előtt; de az ÚR nem volt ott a
szélben. A szél után földrengés következett; de az ÚR nem volt ott a
földrengésben. 12 A földrengés után tűz támadt; de az ÚR nem volt ott a
tűzben. A tűz után halk és szelíd hang hallatszott.

                         ISTEN MEGLEPETÉSEI
                         

Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett,
azt készítette el az Isten az őt szeretőknek. (1Kor 2,9)

Nemrégiben láttam egy rajzfilmet, amiben egy kisgyermek azt kérdezte:
"Tudják a hernyók, hogy pillangóvá fognak változni, vagy Isten
meglepetést szerez nekik ezzel?"
A Biblia tele van olyan történetekkel, amelyekben Isten meglepi az
embereket. Isten egy kisgyermekkel lepte meg Ábrahámot és Sárát idős
korukban. Isten számos alkalommal szerez meglepetést Illésnek: amikor
Jezábel halálos fenyegetése elől menekül. Egy angyallal lepte meg őt,
aki ételt és vizet adott neki. Később, azzal okozott meglepetést, hogy
szelíd, halk hangon szólt hozzá. Isten meglepte a pásztorokat az első
karácsonyon, és meglepte Sault a damaszkuszi úton.
Isten folytatja a meglepetések sorát ma is. Milyen gyakran meglepődöm,
amikor megoldódnak a lehetetlennek tűnő problémák! Emlékszem, amikor
elvesztettem a jegygyűrűmet. Miután tűvé tettem az egész házat, napokon
át kerestem hiába, már feladtam, hogy megtalálom. Pár héttel később
takarítás során elhúztam egy konyhaszekrényt a faltól. Ott volt a
gyűrűm, imbolyogva a lambéria szélén.
Isten utal arra, hogy mindig lesznek meglepetések. Bármennyire
próbáljuk elképzelni a mennyországot, biztosak lehetünk, hogy
meglepetés vár majd ránk.

Imádság: Drága Mennyei Atyánk, add, hogy még jobban észre vegyük a
minket körülvevő meglepetéseidet! Ámen.

Istennél a meglepetések sora soha nem ér véget.
Doris Mueller (Missouri, USA)

IMÁDKOZZUNK, ÉS FOGADJUK HITTEL AZ ÉLET MEGLEPETÉSEIT!