Csendes Percek június 16.

csendespercek at lists.ghost.hu csendespercek at lists.ghost.hu
2009. Jún. 16., K, 03:41:01 CEST


                        2009. június 16. kedd                         

Mk 4,35-41.

35 Ugyanezen a napon, amikor este lett, így szólt hozzájuk Jézus:
"Menjünk át a túlsó partra." 36 Miután tehát elbocsátották a sokaságot,
magukkal vitték őt, úgy, ahogy éppen a hajóban volt; de más hajók is
voltak a nyomában. 37 Ekkor nagy szélvihar támadt, és a hullámok
becsaptak a hajóba, úgyhogy az már kezdett megtelni. 38 Ő pedig a hajó
hátsó részében volt, és a vánkoson aludt. Ekkor felébresztették, és így
szóltak hozzá: "Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?" 39 Ő pedig
felkelt, ráparancsolt a szélre, és azt mondta a tengernek: "Hallgass
el, némulj meg!" És elállt a vihar, és nagy csendesség lett. 40 Akkor
ezt mondta nekik: "Miért féltek ennyire? Miért nincs hitetek?" 41 Nagy
félelem fogta el őket, és így szóltak egymáshoz: "Ki ez, hogy a szél
is, a tenger is engedelmeskedik neki?"

                           BELSŐ VIHAROK
                            

Jézus ezt mondta tanítványainak: Miért féltek ennyire? Miért nincs
hitetek? (Mk 4,40)

1992. augusztusában az Andrew hurrikán Dél-Floridára csapott le.
Reggel, amikor a vihar a legnagyobb erővel tombolt, betört az ablakunk,
és az eső bezúdult a házba. Mialatt megpróbáltam valamivel elfedni az
ablakot, hallottam, amint más ablakok is betörnek. Rá kellett
döbbennem, bárhogy is igyekszem, képtelen vagyok megvédeni házunkat és
értékeinket. Ekkor a feleségem azt mondta: "Húzódjunk valami biztos
helyre!"
Családunk a ház legbiztonságosabb belső szobájában talált menedéket.
Leültem a padlóra, háttal az ajtónak, miközben a ház többi része
döngött és remegett, és víz ömlött a padlásszobából, majd mindent
tönkretéve.
De ekkor csodálatos dolog történt. Amint feladtam a lényegtelen dolgok
megmentésére irányuló próbálkozást, és biztonságunk kérdését Isten
kezébe tettem, a békesség érzése töltött el. Olyannyira, hogy a vihar
alatt mélyen elaludtam.
Amikor erre az éjszakára gondolok, eszembe jut, hogyan csillapította le
Jézus a vihart, megdorgálva a szelet és a hullámokat, megparancsolva:
"Hallgass el, némulj meg!" (Mk 4,39). Azt hiszem, ez a parancs nem csak
a szeleknek szólt, de a tanítványai szívében lévő zűrzavarnak és
félelemnek is. Néha a legnagyobb viharok ott benn tombolnak.

Imádság: Istenünk, segíts szeretetedben és hatalmadban bíznunk, hogy a
viharokban békességet találjunk. Ámen.

Nincs oly sötét felhő, amin Isten ne látna keresztül.
Ronald P. Williamson (Tennessee, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIKET ZORD IDŐJÁRÁS FENYEGET!


További információk a(z) Csendespercek levelezőlistáról