Csendes Percek február 27.

[csendespercek at lists.ghost.hu]

                       2009. február 27. péntek                       

Zsolt 46,1-7.

1 A karmesternek: Kórah fiaié. Ének magas hangra.
2 Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a
nyomorúságban.
3 Azért nem félünk, ha megindul is a föld, és hegyek omlanak a tenger
mélyébe;
4 ha háborognak és tajtékoznak is vizei, és tombolásától megrendülnek a
hegyek. (Szela.)
5 Egy folyam ágai örvendeztetik Isten városát, A Felségesnek szent
hajlékait.
6 Isten van benne, nem inog meg, megsegíti Isten reggelre kelve.
7 Népek háborognak, országok inognak, ha az ÚR mennydörög, megretten a
föld.

                           ISTEN ITT VAN
                            

Mivel pedig fiak vagytok, Isten elküldte Fiának Lelkét a mi
szívünkbe... (Gal 4,6)

Alan öcsém Down-kóros volt, és 4 hónappal 50. születésnapja előtt hunyt
el. A viharoktól nagyon félt. Anyánk azt tanította neki, hogy amikor
közeledik a vihar, tegye tenyerét a szívére és mondja: Isten itt van.
Miután anyánk meghalt, egyszer nálunk aludt Alan, és jött a vihar.
Odajött hozzánk és azt mondta: Itt van Isten. Miután lecsendesedett,
ismét odajött: Alan jól van - mondta.
Milyen csodálatosan mutatta be Alan nekünk a hitet! Amikor az élet
viharai félelemmel töltenek el, követhetjük példáját, és emlékezhetünk
arra: Isten itt van! Itt a szívünkben, életünk minden egyes napján. És
ha olyan erősen hiszünk, mint Alan, akkor mondhatjuk, mint ő tette,
hogy "jól vagyunk", még a félelmetes időkben is.

Imádság: Mennyei Atyánk, segíts emlékezni, hogy minden körülmények
között itt vagy velünk, és nem kell félnünk. Segíts bíznunk benned,
akkor is, ha az élet viharai jelentkeznek és keresztezik utunkat. Ámen.

Mivel "Isten itt van", "minden rendben lesz".
Steve D. Davis (Georgia, USA)

IMÁDKOZZUNK A DOWN-KÓROS BETEGEKÉRT!